I. Izabella örmény királynő

A Kilikiai Örmény Királyság (Kis-Örményország) uralkodója a Rupen-házból From Wikipedia, the free encyclopedia

I. Izabella örmény királynő
Remove ads

I. Izabella (Zabel) (1212/13Ked, Kis-Örményország (ma Törökország), 1252. január 23.), örményül: Զապել (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, Örményország királynője Kilikiában (Kis-Örményország). András magyar királyi herceg[1] jegyese. Nevét anyai nagyanyja, I. Izabella jeruzsálemi királynő után kapta. A Rupen-ház utolsó uralkodója.

Gyors adatok
Remove ads

Élete

Thumb
I. Izabella második férjével I. Hetummal egy pénzérmén

I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő[2] lánya. Apja második házasságából származott. Nővére, Stefánia[3] és unokatestvére, Rupen Rajmund ifjabb örmény király[4] mint fiú örökös megelőzték a trónöröklésben.

II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[5] és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.

(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár[6] is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban[7] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi királyLeónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.[8] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben[9] meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”[10] Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (12151270) barbaroni úrhoz ment feleségül.

Remove ads

Gyermekei

Remove ads

Ősei

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads