Irnfritz-Messern

Elhelyezkedése

Irnfritz-Messern a tartomány Waldviertel régiójában fekszik. Legnagyobb folyóvize a Große Taffa. Területének 46,4%-a erdő, 47,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 12 települést egyesít: Dorna (28 lakos 2024-ben), Grub (30), Haselberg (55), Irnfritz (523), Klein-Ulrichschlag (89), Messern (206), Nondorf an der Wild (60), Reichharts (89), Rothweinsdorf (86), Sitzendorf (43), Trabenreith (129) és Wappoltenreith (83).

A környező önkormányzatok: északra Japons, északkeletre Geras, keletre Pernegg, délkeletre St. Bernhard-Frauenhofen, délre Brunn an der Wild, nyugatra Ludweis-Aigen.

Remove ads

Története

Messernt 1210-ben, Irnfritzet 1333-ban említik először. Utóbbi neve az ófelnémet Irmvrit személynévre vezethető vissza. A középkorban a perneggi és az altenburgi kolostorok birtokolták az itteni földeket. A messerni Wildberg vára 1135-ben szerepel először az oklevelekben. 1482-85 között Mátyás magyar király hadai tartották megszállva. A reformációt követően a lakosság nagy része protestánssá vált, a világi földesurak lutheránus prédikátorokat neveztek ki, és kisajátították az egyházi birtokokat. A 16. század végén a vár akkori birtokosa, Hans von Puchheim reneszánsz kastéllyá építtette át az épületet.

1869-ben megépült a Ferenc József-vasútvonal, amely összekötötte a települést Béccsel és gazdasági fellendülést hozott magával. 1958-ban Irnfritz-Bahnhofban templomot építettek, amelyet Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. 1972-ben az addig önálló Dorna, Grub, Haselberg, Irnfritz-Bahnhof, Irnfritz-Ort, Klein-Ulrichschlag, Messern, Nondorf an der Wild, Reichharts, Rothweinsdorf, Sitzendorf, Trabenreith és Wappoltenreith községeket egy nagyközséggé egyesítették, amely 1994-ben kapta meg az Irnfritz-Messern nevet.

Remove ads

Lakosság

Az irnfritz-messerni önkormányzat területén 2024 januárjában 1421 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el a csúcspontját 1991 fővel, azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 2,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (99,3%) mellett a csehek alkották 8 fővel (0,6%).

A népesség változása:

2016	1 439
2018	1 409

Elhelyezkedése

Története

Lakosság

Látnivalók

Jegyzetek

Források

Fordítás

Wikiwand - on