Iván László (orvos)

Iván László (Gönc, 1933. május 9. – 2020. január 16.) magyar pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár, Fideszes országgyűlési képviselő (2006–2014).

Ez a szócikk az orvosról, országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Iván László (egyértelműsítő lap).

Iván László (László Iván)
Született	1933. május 9. Gönc
Elhunyt	2020. január 16.[1] (86 évesen)
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	egy gyermek
Foglalkozása	pszichiáter politikus neurológus geriáter
Tisztsége	egyetemi tanár magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.) magyarországi parlamenti képviselő (2010. május 14. – 2014. május 5.)
Iskolái	Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (–1951) Budapesti Orvostudományi Egyetem (–1957, orvostudomány)
Kitüntetései	a Valenciai Egyetem díszdoktora a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2001) a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2015)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	geriátria gerontológia orvostudomány
Tudományos fokozat	az orvostudományok kandidátusa (1980) PhD (1993) professor emeritus (2003)
MTMT MTA Parlament.hu
Sablon Wikidata Segítség

Tanulmányai

1951-ben érettségizett a ciszterciek Szent Imre Gimnáziumában, majd felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetemre (ma: Semmelweis Egyetem). 1957-ben szerzett általános orvosi diplomát. Rezidenssége alatt pszichiáter szakorvossá képesítették 1961-ben. Emellett neurológus szakorvosi (1963), igazságügyi pszichiáteri (1969) és geriáter szakorvosi (2000) végzettséget is szerzett.

Tudományos pályafutása

1957-ben került az egyetem Pszichiátriai Klinikájára munkatársként. Itt szerezte szakorvosi képesítéseit (a geriáter szakorvosit kivéve). 1982-ben az egyetem Gerontológiai Kutatóközpont munkatársa, majd igazgató-helyettese és a Neuropszichiátriai Laboratórium vezetője lett. 1993 és 2003 között tanszékvezető egyetemi tanár, a Gerontológiai Kutatóközpont igazgatója volt. 2003-ban emeritálták.

Kutatási területe az öregedés neuropszichiátriai összefüggései, a kóros öregedés személyiségmeghatározói, társadalmi vonatkozásai.

1969-ben megszervezte az első ún. „nyitott ajtós” pszichiátriai osztályt, majd 1974-ben a gerontopszcihiátriai klinikai osztályt is. 1972 és 1988 között a Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai főosztályának szaktanácsadóként, ill. 1985-től 1987-ig a Fővárosi Ideg- és Elmeszakfelügyelői Testületénél szakfelügyelőként is dolgozott.

1980 és 1988 között a Szociálrehabilitációs Szövetség elnökeként is dolgozott, emellett 1983-ban a Magyar Gerontológiai Társaság vezetőségi tagja lett és 1993-tól 1999-ig a Gerontológiai Szakmai Kollégium elnöke volt. Az MTA Demográfiai Bizottságának tagja.

Az orvostudományok kandidátusa címet 1980-ban, PhD-fokozatot pedig 1993-ban szerzett. Számos tankönyv, publikáció, egyetemi jegyzet szerzője. 1979-ben a SOTE Kiváló Oktatója címet kapta.

Közéleti pályafutása

1990-ben a Hazafias Választási Koalíció színeiben országgyűlési képviselőjelölt volt, mandátumot nem szerzett. 1992 és 1999 között a Magyar Szociálpolitikai Társaságot vezette. 1993 és 1997 között a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma jelöltjeként tagja volt az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak. 1996-ban az Idősügyi Tanács tagja lett, melynek 1998 és 2002 között társelnöke volt. 2004-ben előadott a Mindentudás Egyetemén. 2005-ben Orbán Viktor Fidesz-elnök felkérésére a Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt, annak 2006-os feloszlásáig.

A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz országos listáján szerepelt és szerzett mandátumot, ezzel bekerült az Országgyűlésbe, melynek ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának tagja lett. A 2010-es országgyűlési választáson pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 2010-ben folytathatta bizottsági tevékenységét, sőt, az egészségügyi bizottságnak is tagja lett.

Magánélete

1971-ben házasodott. Egy lánygyermekük született.

Élete végén ameddig képes volt rá, betegeket fogadott. Rendszeresen jógázott.

Művei, írásai

• Gerontológia a gyógyszertárban; Dictum, Bp., 2002 (Bibliotheca pharmaceutica)
• Ne féljünk az öregedéstől!; SubRosa, Bp., 1997 (Az egészséges életért)
• Az öregedés biológiai és orvosi aspektusai. Gerontológiai tanulmányok; szerk. Mess Béla, Fischer Ernő, Iván László; Dialog Campus, Pécs–Bp., 1999 (Dialóg Campus szakkönyvek)
• Az osteoporosis rendszerszemlélete újabb megközelítésben; Osteofit Kft., Bp., 2000
• Blaskovich Erzsébet–Iván László: Idős betegek és haldoklók ellátása kalkuttai Teréz anya szerint. Gero-thanatológiai szakkönyv; SZCSM, Bp., 2001

Díjai, elismerései

• Szociálrehabilitációs Emlékérem (1976)
• Vilmon Gyula-díj (1976)
• Életet az Éveknek Díj (1994)
• Pro Sanitate Emlékérem (1995)
• Jámbor Gréte-emlékérem (1998)
• SOTE Arany Pecsétgyűrűje (1998)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2001)
• A valenciai egyetem díszdoktora
• A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2015)