Jáva

Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található. Ez a világ legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.

Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)

Jáva
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
Közigazgatás
Ország	Indonézia
Székhely	Jakarta
Legnagyobb település	Jakarta
Népesség
Teljes népesség	160 293 748 fő (2015)
Jakarta népessége	11 135 191 fő (2024. jún. 30.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között
Szigetcsoport	Nagy-Szunda-szigetek
Terület	126 650 km²
Hosszúság	1062 km
Szélesség	199 km
Tengerszint feletti magasság	3676 m
Legmagasabb pont	Semeru (3676 m)
Időzóna	Indonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése
Jáva Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′-7.5, 111.25
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.

Földrajz

Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.

A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.

A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.

A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.

Jáva és a szomszédos szigetek domborzata és fő vulkánjai

Aktív vulkánok

név	alak	magasság	utolsó kitörés	koordináták
Krakatau	kaldera	813	2011 jan.	d. sz. 6,102°, k. h. 105,423°-6.102, 105.423
Pulosari	rétegvulkán	1346		d. sz. 6,342°, k. h. 105,975°-6.342, 105.975
Gunung Karang	rétegvulkán	1778		d. sz. 6,270°, k. h. 106,042°-6.27, 106.042
Kiaraberes-Gagak	rétegvulkán	1511	1939	d. sz. 6,73°, k. h. 106,65°-6.73, 106.65
Perbakti	rétegvulkán	1699		d. sz. 6,75°, k. h. 106,68°-6.75, 106.68
Salak	rétegvulkán	2211	1938	d. sz. 6,72°, k. h. 106,73°-6.72, 106.73
Gede	rétegvulkán	2958	1957	d. sz. 6,78°, k. h. 106,98°-6.78, 106.98
Patuha	rétegvulkán	2434		d. sz. 7,160°, k. h. 107,400°-7.16, 107.4
Wayang-Windu	lávakupola	2182		d. sz. 7,208°, k. h. 107,630°-7.208, 107.63
Malabar	rétegvulkán	2343		d. sz. 7,13°, k. h. 107,65°-7.13, 107.65
Tangkuban Perahu	rétegvulkán	2084	1983	d. sz. 6,77°, k. h. 107,60°-6.77, 107.6
Papandayan	rétegvulkán	2665	2002	d. sz. 7,32°, k. h. 107,73°-7.32, 107.73
Kendang	rétegvulkán	2608		d. sz. 7,23°, k. h. 107,72°-7.23, 107.72
Kamojang	rétegvulkán	1730		d. sz. 7,125°, k. h. 107,800°-7.125, 107.8
Guntur	komplex vulkán	2249	1847	d. sz. 7,143°, k. h. 107,840°-7.143, 107.84
Tampomas	rétegvulkán	1684		d. sz. 6,77°, k. h. 107,95°-6.77, 107.95
Galunggung	rétegvulkán	2168	1984	d. sz. 7,250°, k. h. 108,058°-7.25, 108.058
Talagabodas	rétegvulkán	2201		d. sz. 7,208°, k. h. 108,070°-7.208, 108.07
Karaha	fumarola	1155		d. sz. 7,12°, k. h. 108,08°-7.12, 108.08
Cereme	rétegvulkán	3078	1951	d. sz. 6,892°, k. h. 108,400°-6.892, 108.4
Slamet	rétegvulkán	3432	1999 máj.	d. sz. 7,242°, k. h. 109,208°-7.242, 109.208
Dieng	komplex vulkán	2565	1996 dec.	d. sz. 7,20°, k. h. 109,92°-7.2, 109.92
Sundoro	rétegvulkán	3136	1971 okt.	d. sz. 7,300°, k. h. 109,992°-7.3, 109.992
Sumbing	rétegvulkán	3371	1730	d. sz. 7,384°, k. h. 110,070°-7.384, 110.07
Ungaran	rétegvulkán	2050		d. sz. 7,18°, k. h. 110,33°-7.18, 110.33
Telomoyo	rétegvulkán	1894		d. sz. 7,37°, k. h. 110,40°-7.37, 110.4
Merbabu	rétegvulkán	3145	1797	d. sz. 7,45°, k. h. 110,43°-7.45, 110.43
Merapi	rétegvulkán	2968	2010 okt.[2]	d. sz. 7,542°, k. h. 110,442°-7.542, 110.442
Muria	rétegvulkán	1625	160 körül	d. sz. 6,62°, k. h. 110,88°-6.62, 110.88
Lawu	rétegvulkán	3265	1885	d. sz. 7,625°, k. h. 111,192°-7.625, 111.192
Wilis	rétegvulkán	2563		d. sz. 7,808°, k. h. 111,758°-7.808, 111.758
Kelud	rétegvulkán	1731	2014 feb.	d. sz. 7,930°, k. h. 112,308°-7.93, 112.308
Kawi-Butak	rétegvulkán	2651		d. sz. 7,92°, k. h. 112,45°-7.92, 112.45
Arjuno-Welirang	rétegvulkán	3339	1952 aug.	d. sz. 7,725°, k. h. 112,580°-7.725, 112.58
Penanggungan	rétegvulkán	1653		d. sz. 7,62°, k. h. 112,63°-7.62, 112.63
Malang Plain	maar	680		d. sz. 8,02°, k. h. 112,68°-8.02, 112.68
Semeru	rétegvulkán	3676	2021. január 16.	d. sz. 8,108°, k. h. 112,920°-8.108, 112.92
Tengger	rétegvulkán	2329	2004 jún.	d. sz. 7,942°, k. h. 112,950°-7.942, 112.95
Lamongan	rétegvulkán	1651	1898	d. sz. 7,979°, k. h. 113,342°-7.979, 113.342
Lurus	komplex vulkán	539		d. sz. 7,73°, k. h. 113,58°-7.73, 113.58
Iyang-Argapura	komplex vulkán	3088		d. sz. 7,97°, k. h. 113,57°-7.97, 113.57
Raung	rétegvulkán	3332	2002 jún.	d. sz. 8,125°, k. h. 114,042°-8.125, 114.042
Ijen	rétegvulkán	2799	1999 jún.	d. sz. 8,058°, k. h. 114,242°-8.058, 114.242
Baluran	rétegvulkán	1247		d. sz. 7,85°, k. h. 114,37°-7.85, 114.37

Földrajzi térkép

Lombok

Bali

Szunda-szoros

Madura

Krakatau

Surabaya

Yogyakarta

Semarang

Bandung

Bogor

Malang

Jakarta

Bandar Lampung

Borobudur

Jáva-tenger

Indiai-óceán

Szumátra

Jáva, Bali és Lombok

Lakosság

Kelet-jávaiak

A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60%-a.

Jáva lakóinak kétharmada a jávai népcsoporthoz tartozik. A második legnagyobb etnikum a nyugaton élő szundanézeké. A sziget északkeleti partjain maduraiak (madurézek) is élnek, a délkeleti csücskében pedig balinézek. A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.

A sziget nyelvi térképe. sárga: maláj szundanéz, fehér: jávai, zöld: madura (maduréz, maduranéz) piros: balinéz

A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.

Nagyobb városai

Jáva közlekedési térképe

• Jakarta – 11 millió lakos
• Surabaya – 2,5 millió lakos
• Bandung – 1,7 millió lakos
• Semarang – 1,3 millió lakos
• Bogor – 800 000 lakos
• Malang – 750 000 lakos
• Surakarta – 550 000 lakos
• Yogyakarta – 650 000 lakos