Szunda-szoros

A Szunda-szoros (indonézül Selat Sunda) az indonéziai Jáva és Szumátra szigetek közti szoros, amely a Jáva-tengert a nyugatabbra fekvő Indiai-óceánnal köti össze.

Szunda-szoros
Országok	Indonézia
Hosszúság	200 km
Legkisebb szélesség	30 km
Legnagyobb mélység	100 m
Elhelyezkedése
Szunda-szoros Pozíció Szumátra térképén
d. sz. 5° 58′ 13″, k. h. 105° 46′ 11″-5.9702777777778, 105.76972222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Szunda-szoros témájú médiaállományokat.

Neve a „Nyugat-Jáva” jelentésű indonéz Pasundan szóból ered.^[1]

A szoros nagyjából északkelet-délnyugati irányú. Legkisebb szélessége 24 kilométer, északkeleti végénél, a szumátrai Tua-fok és a jávai Pujat-fok között.

A hajózásban

Nyugati része nagyon mély, de kelet felé keskenyedve sokkal sekélyebbé válik, keleti végénél néhol nem mélyebb, mint 20 méter. Emiatt nagyon nehéz itt hajózni, a navigálást homokpadok, nagyon erős dagályáramlatok és emberalkotta akadályok, mint olajfúrótornyok nehezítik.

Ennek ellenére évszázadok óta fontos hajózási útvonal. Különösen nagy volt jelentősége abban az időszakban, amikor a Holland Kelet-indiai Társaság a Fűszer-szigetek és az Indonézia közti kereskedelmi forgalomban használta.

Keskenysége, sekélysége és viszonylagos feltérképezetlensége miatt sok nagy modern hajó számára alkalmatlan és ezért ezek inkább a Malaka-szorost használják.^[2]

Szigetei

A szorost sok kis sziget tagolja, köztük Sangiang, Sebesi, Sebuku, Panaitan, illetve a legnevezetesebbek, a Krakatau-szigetek: Lang (Panjang vagy Rakata Kecil), Verlaten (Sertung), Krakatau és Anak Krakatau.

A szoros szigeteit, illetve Jáva és Szumátra környező területeit 1883-ban elpusztította a Krakatau vulkán kitörése és az azt követő cunami. A kitörés drasztikusan megváltoztatta a szoros topográfiáját, 18-21 köbkilométernyi ignimbritet terítve szét a vulkán körüli 1,1 millió km² területen. Egyes területek sohasem népesültek be újra (mint az Ujung Kulon Nemzeti Parkhoz került jávai tengerparti régió), a part azonban általában nagyon sűrűn lakott.

A történelemben

A Krakatau emlékezetes kitörésén kívül a történelemkönyvek a második világháborús Jáva-tengeri csata egyik hadszíntereként is megemlékeznek a szorosról. A szunda-szorosi csata során 1942. március 1-jén a szövetséges HMAS Perth és a USS Houston cirkálók Bantam közelében a Kenzaburo Hara ellentengernagy vezette japán partraszálló erők repülőgép-anyahajóival, tíz cirkálójával és tíz rombolójával kerültek szembe. A két szövetséges cirkálót elsüllyesztették, de a japánok tüzétől egyik saját aknaszedő hajójuk és egy szállítóhajójuk is elsüllyedt.^[2]

A Szunda-híd

Az 1960-as években felmerült, hogy a Szunda-szoros felett hidat kellene építeni, és az 1990-es években ez a gondolat újra erőre kapott. 2007 októberében már konkrét formában, határidőket is megjelölve bukkant fel. A híd 70 méterrel a tenger szintje felett haladna, hogy ne akadályozza a hajókat, és érintené Ular, Sangian és Prajurit szigeteket.^[3] Építésének megkezdését egy dél-koreai cég bevonásával 2014-re, befejezését 2025-re tervezték.^[4]