Jónás könyve (vers)

A Jónás könyve Babits Mihály 1938-ban írt elbeszélő költeménye, amely a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel. A vers a második világháborút megelőző évben íródott, a költő gégerák operációja miatt betegágyán készítette el a művet. Központi témája a költői prófétai szerep felvállalása. A költemény Babits egyik legismertebb műve, a Nyugat folyóiratban jelent meg először.

Jónás könyve
Az első kiadás
Szerző	Babits Mihály
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Műfaj	elbeszélő költemény
Kiadás
Kiadó	Nyugat
Kiadás dátuma	1939
Borítógrafika	Egy II. századbeli római katakombafestmény mása.
Média típusa	könyv
Oldalak száma	32
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Jónás könyve témában.
Sablon Wikidata Segítség

Műfaja, stílusa

A Jónás könyve Babits profetikus művei közé tartozik, műfaja elbeszélő költemény. A bibliai kerettörténetet felhasználva a költő szellemi önéletrajzát, lírai önvallomását írta meg, részben önmagát is a főszereplő Jónással azonosítja. A költemény hangneme a mű legnagyobb részében emelkedett és pátoszos, ugyanakkor egyes jeleneteknél előtérbe kerül a groteszk humor és az irónia is. A vers nyelvezetében keverednek az archaikus, bibliai szófordulatok a modern kifejezésekkel. A költemény változó hosszúságú jambikus verssorokból áll, a műre a páros rímek jellemzőek és gyakoriak a sorátlépések is. A történet fő mondanivalója egy erőteljes humanista állásfoglalás és bemutatja, hogy a költők nem menekülhetnek el prófétai szerep elől, nem hallgathatnak a létfontosságú közügyekben. A vers több szállóige szerű mondatot is tartalmaz, ezek közül a legismertebb az alábbi idézet: ^[1][2][3]

„mert vétkesek közt cinkos aki néma. / Atyjafiáért számot ad a testvér”

Összehasonlítás a bibliai Jónás könyvével

Jónás és a cet ábrázolása Pieter Lastman holland festő 1621-es festményén

Babits verse legnagyobbrészt hűen követi a bibliai történet cselekményét, azonban számos esetben, például a tengeri vihar és Ninive leírásakor naturalisztikus részletekkel bővíti ki azt. A főszereplő viselkedése esendőbb, emberibb és a címből is kimarad a prófétai szerepmegjelölés. Amíg a bibliai Jónás karizmatikus szónok, addig Babits főszereplője nevetségessé válik amikor elbújik a hajófenéken és akkor is, amikor Ninivében prédikál. A legfontosabb különbség, hogy míg a Bibliában a bűnös város lakói hallgatnak a prófétára és bűnbánatot gyakorolnak, addig a versben megvetés és közöny fogadja Jónás érkezését, azonban Isten itt sem pusztítja el a települést.^[4]

Cselekmény

A Jónás könyvének szerkezete négy egységre oszlik. Az első részben a Jónás hívást kap az Úrtól, hogy utazzon el Ninive városába és prédikáljon a város lakosainak, a főszereplő azonban elmenekül a feladat elől. Isten hatalmas vihart támaszt a tengeren és a matrózok Jónást a vízbe vetik. A második részben a prófétát egy cethal nyeli el, a mű érzékletesen mutatja be Jónás szenvedéseit, aki egy imát mond a hal gyomrában. A harmadik részben a főhős Ninivébe utazik, ahol azonban a lakosok csúfot űznek belőle. Jónás elátkozza a várost, ennek ellenére az Úr végül mégsem sújt le a településre. A negyedik szerkezeti egységben Isten megválaszolja, miért döntött így, ráébreszti a prófétát, hogy az ember feladata nem az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség ellen. ^[5]