Jelenidő

A Jelenidő egy fekete-fehér magyar játékfilm, amelyet 1971-ben forgattak és 1972-ben mutattak be. A forgatókönyv eredeti címe: Valami szép. A forgatókönyvet a film rendezője: Bacsó Péter és Zimre Péter írta. A történet, a film készítésének idején játszódik, a munkásból „kiemelt káder” kettős kötöttségének konfliktusairól, illetve az üzemi demokrácia kérdéseiről szól.

Jelenidő
1972-es magyar film
Rendező	Bacsó Péter
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Bacsó Péter Zimre Péter
Főszerepben	Simon Ágoston Bódis Irén Pápay Klára Sárközy Zoltán Borsóhalmi József Óhidy Lehel Liska Tibor Szabó Lajos
Zene	Vukán György
Operatőr	Zsombolyai János
Vágó	Boronkay Sándor
Hangmérnök	Peller Károly
Jelmeztervező	Homonnay Zoltánné
Gyártásvezető	Gulyás Lajos
Gyártás
Gyártó	Mafilm 1. Játékfilmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	111 perc
Forgalmazás
Bemutató	1972. január 13.
Korhatár	III. kategória (NFT/22835/2015)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Készítették

• Rendező: Bacsó Péter
• Forgatókönyvíró: Bacsó Péter
  Zimre Péter
• Kosztüm: Homonnay Zoltánné
• Operatőr: Zsombolyai János
• Vágó: Boronkay Sándor
• Zeneszerző: Vukán György
• Hangmérnök: Peller Károly
• Gyártásvezető: Gulyás Lajos
• Stúdióvezető: Újhelyi Szilárd

Szereplők

• Mózes Imre – Simon Ágoston
• Mózesné Irén – Bódis Irén
• Mózes anyja – Pápay Klára
• Ica – Koszta Gabriella
• Szemanek igazgató – Sárközy Zoltán
• Somogyi bácsi – Borsóhalmi József
• Takács párttitkár – Óhidy Lehel
• Kulcsár – Liska Tibor
• Görbe – Szabó Lajos
• Németh – Tar László
• Varró – Turner Zsigmond
• Hudák Vili – Szmolica Gábor
• Gyula bácsi – Szabó Ferenc
• Nagy – Sugár László
• Krizsán – Tóth Tamás
• Kalocsa – Kovács András
• Zsófika – Dávid Ágnes
• Operaénekesnő – Werner Mária
• Kárász – Rajhona Ádám

További szereplők: Bángyörgyi Károly, Kuti József, Sinka Károly, Bolyhos László, Füller Dezső, Molnár Ernő, Mészáros György, Németh Lajos, Pozsár Lajos, Szilágyi József, Nyers László

A film cselekménye, előzményei

A film alapjául szolgáló perről a Film Színház Muzsikában az alábbiakat írták:

„Egy bíró­sági ügy aktái közt bukkantak a forgatókönyv írói (Zimre Péter és Ba­csó Péter) a periratokra, amely egy munkásember s egy gyárigazgató közti viaskodás krónikáját tartalmazta. A munkásember — beosztására nézve minőségi ellenőr, a kötelessé­gét teljesítette: nem volt hajlandó selejtet átvenni — az igazgató meg, ex­port érdekekre történő hivatkozással — arra utasította, hogy „hunyja be a szemét". Nem tette: elbocsájtották. Perre ment a direktorral — úgy érez­te, igaza van, s igaza önmagáért be­szél.^[1]”

A film készítői a hivatalos premier előtt – több ankéttal egybekötött előbemutatót, házivetítést tartottak különböző gyárakban, üzemekben. A filmrendező és forgatókönyvíró Bacsó Péter, erről és a filmötletről az alábbiakat mondta:

„ A film születése — majdnem sablonos. A Népszabadság levelezési rovatában akadtam rá egy különös sorsú munkásember pana­szaira. Felkerestem, elbeszélgettünk. Róla mintáztam a film főhősét: Mózes Imre laka­tost. Kapcsolatunk azóta is tart. Kapom tőle a rövidebb-hosszabb leveleket. Ugyanis az ilyen igazságkereső emberekkel mindig törté­nik valami... A filmbéli történet majdnem így megesett a valóságban is. Természetesen tapasztalataim alapján megfelelően általáno­sítottam. Ezek az elővetítések kísérletfélék. A sok kommersz, szórakoztató film között az ilyen hangvételű, különösen munkás környe­zete miatt ritka. A forgalmazás szakemberei­vel együtt keressük a film és a közönség egymásra találásának útjait. Az a helyzet, hogy a közönségben élnek rossz reflexek…^[2]”

A film főhőse Mózes Imre, egy budapesti nagyüzem minőségi ellenőre, kénytelen bírósághoz fordulni igazgatójával szemben, mert az jogtalanul elbocsátotta munkahelyéről. A tárgyalást elnapolják, Mózes pedig, – mivel igazgatója visszaveszi az üzembe, sőt a TMK csoportvezetőjének nevezi ki, – visszavonja a feljelentést. A TMK műhelyben odaadó és áldozatos munkával szocialista brigádban kapcsolja össze az embereket. De egy prémiumosztás, amikor Mózes meg akarja szüntetni az egyenlősdit, szembe fordítja társaival. Nincs munkájuk, oda a munkafegyelem, kevés a pénz, ideges a hangulat, feszült a légkör. S ekkor, üzemi érdekekre hivatkozva, leváltják minden különösebb indoklás nélkül. Társai, beosztottjai nem állnak ki mellette. Csak később, amikor a sorozatos megrázkódtatások miatt Mózes szívbetegsége kiújul, harcolják ki a gyár vezetőségével szemben a TMK csoport tagjai főnökük igazát.

Díjak

• Ezüst Leopárd díj (2. díj) Locarno (1972)^[3]
• Lacerna d'oro (Arany Szőlőmag) díj – 17. neorealista filmek fesztiválja, Avellino (1976)^[4]

Könyv

A filmtrilógia (Kitörés; Jelenidő; Harmadik nekifutás) irodalmi forgatókönyvei egy kötetben is megjelentek:

• Bacsó Péter: Jelenidő (Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1975.) ISBN 963150381X