Kárász (település)

Kárász község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Kárász
Szent Erzsébet-templom
Kárász címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Lép Péter (független)[1]
Irányítószám	7333
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	315 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″46.2673, 18.3181
Kárász Pozíció Baranya vármegye térképén
Kárász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Komlótól 10 kilométerre északkeletre, Magyaregregy és Vékény között fekszik, a Pécs-Hird és Szászvár közötti 6541-es út mentén. Utóbbiból a település központjában ágazik ki észak felé a 7 kilométer hosszú 65 181-es út, ez vezet Szalatnak és azon keresztül a zsákfalunak tekinthető Köblény településekre illetve ezen érhető el a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szalatnak megállóhelye és Kárász-Köblény megállóhelye is.

Története

Kárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek.

A település nevét az oklevelek 1325-ben említették először Karaz alakban írva. 1439-ben Albert magyar király egyik oklevelében volt említve a település neve egy panaszüggyel kapcsolatban. 1542-ben a pécsi püspökség birtokaként szerepelt. A török időkben a falu is a török dúlások áldozatává vált a szomszédos Máré várával és a környező településekkel együtt, azonban rövidesen újranépesült. 1703-ban Kárászt I. Lipót császár a pécsi püspöknek adományozta. 1720-ban az addig Tolna vármegyéhez tartozó falu Baranya vármegyéhez került.

1723-ban a település székesegyházi és szemináriumi birtok lett. 1800-as évek közepétől a szászvári körjegyzőséghez tartozott egészen az 1930-as évekig.

Híres személyek

• Kühnel Márton (1884–1961) vállalkozó és feltaláló, madárbarát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Németh Károly (SZDSZ-FKGP-Faluszépítő Egyesület Kárász)^[3]
• 1994–1998: Mezei Attila (Faluszépítő Egyesület Kárász)^[4]
• 1998–2002: Mezei Attila (független)^[5]
• 2002–2006: Mezei Attila (független)^[6]
• 2006–2010: Mezei Attila (független)^[7]
• 2010–2014: Lép Péter (független)^[8]
• 2014–2019: Lép Péter (független)^[9]
• 2019–2024: Lép Péter (független)^[10]
• 2024– : Lép Péter (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	322	316	319	323	289	312	310	315
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 4,3% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 3,4%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 10,2% (13% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 3,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 2,2% református, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (44,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Az Árpád kori műemlék templomot az idők során többször átépítették.

Testvértelepülések

• Ülke
• Pitten
• Vári
• Zentagunaras (Novo Orahovo)