Középhullám
a 300 és 3000 kHz közé eső rádiófrekvenciák tartománya From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A középhullám a 300–3000 kHz közötti rezgéssel rendelkező elektromágneses hullám. Alacsony rezgésük miatt akár 3000 km-re is eljuthatnak (pl. Oroszországból jelentettek már Kossuth Rádió vételt).[1] Középhullámot régebbi elektroncsöves és tranzisztoros rádiókkal is lehet fogni.
A hosszúhullámhoz hasonlóan terjedésük hideg, tiszta éjszakákon a legjobb, mivel éjjel nem áll fenn a rádióadást elnyelő réteg az ionoszférában. A nagyobb teljesítményű, tengerparti adók akár több ezer km-ről, az óceán másik oldaláról is hallgathatók éjjel.
Középhullámon a leggyakoribb modulációs eljárás az amplitúdómoduláció.
Remove ads
Felhasználása
430 és 500 kHz között
Kétoldalú morzekódú összeköttetésre használatos a tengeren lévő hajók és a parti állomások között. A parti állomásoknak 3 betűből álló hívójelük van, a hajóké 4 betűs. A hívójelek nemzetközi kiosztásúak. Az ebben a sávban hallható állomások száma rohamosan csökken, ahogy a hajózási kommunikáció áttevődik a műholdas- és a rövidhullámú összeköttetés irányába. 1999 után már nem követelik meg a nemzetközi vizeken közlekedő hajókon szolgáló rádiósoktól a morzekód ismeretét. A legtöbb középfrekvenciás fokozatú rádióvevő középfrekvenciája is ebben a tartományban található (455 v. 465 kHz).
500 kHz
Nemzetközi hajózási vészhívó frekvencia volt 1999-ig, amelyet morzekóddal használtak. 1999 februárja óta a hajók és a parti állomások beszüntették a frekvencia állandó figyelését, addig kötelező volt.
500 és 540 kHz között
Sok, különböző irányadó és állomás használja. Egy érdekes frekvencia az 518 kHz, amit a hajózási biztonság és navigáció céljára tartanak fenn (FSK-üzemmódban). A rendszer NAVTEX néven ismert. Időjárás-jelentést, valamint eltűnt és késedelmes hajókról szóló közleményeket közvetít.
Az 530 kHz frekvenciát USA és Kanada út- és közlekedési információk továbbítására használja, az adók kis teljesítménnyel sugároznak.
Középhullámú műsorszóró sáv
Az AM középhullámú sávot 9 kHz lépésközzel osztották fel műsorszórás céljára 531 kHz-től 1611 kHz-ig. A mérőszámok a kilenccel maradék nélkül osztható számok. A moduláció jellegéből adódóan a legmagasabb átvihető hangfrekvencia 4500 Hz.
Magyarország ezek közül az 540 kHz-et (Solt), a 873 kHz-et (Lakihegy, Pécs), 1116 kHz-et (Mosonmagyaróvár, Miskolc), 1188 kHz-et (Marcali, Szolnok), 1251 kHz-et (Szombathely, Nyíregyháza) és az 1350 kHz-et (Győr) használja.[2] A frekvenciákat nemzetközi egyezmény alapján osztják ki; az adóberendezések áthangolhatóak, ezért a megadott frekvenciák nem feltétlenül kötődnek az adott településhez.
Azok az adók, amelyek közel negyedhullámú (vagy inkább interfading) adótoronnyal rendelkeznek, azok a maximális teljesítményt a tervezési frekvenciájukon képesek nyújtani. Az antenna rövidítő és hosszabbító kiegészítések szükségesek a frekvenciaváltoztatáshoz, s az adók emiatt a tervezési teljesítményüknek csak kis részére képesek.
Amatőr rádiózás
A középhullámon amatőr rádiózás céljára 2 frekvenciatartomány van kijelölve:
Remove ads
Felosztása
Remove ads
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads