Közönséges medvetalp

A közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), melyet fehérvirágú medvetalpnak, illetve röviden medvetalpnak is neveznek^[1] (számos népi megnevezése is van, így például gyimesi nevei szarvasfű és kecskekapor^[2]), a zellerfélék (Apiaceae) családjába és a lágyszárúak csoportjába tartozó növényfaj. Eurázsiában^[3] őshonos, Európa és Ázsia mérsékelt övi területein^[4] és Magyarországon is általánosan elterjedt. Nyirkos réteken, erdőszéleken, magaskórós társulásokban fordul elő. Szociális magatartás-típusát tekintve a generalisták^[5] közé tartozik,^[4] azaz több különböző termőhelyen és növénytársulásban megél, de az antropogén^{[* 1]} zavarást rosszul tűri.

Közönséges medvetalp
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids II Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales) Család: Zellerfélék (Apiaceae) Alcsalád: Zellerformák (Apioideae) Nemzetség: Medvetalp (Heracleum) Faj: H. sphondylium
Tudományos név
Heracleum sphondylium L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges medvetalp témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges medvetalp témájú médiaállományokat és Közönséges medvetalp témájú kategóriát.

Jellemzői

A közönséges medvetalp botanikai rajza

0,5–2 méter magasra megnövő évelő növény. Igen alakgazdag faj. Szára szőrös, mélyen barázdált. Szórt, sötétzöld, általában szárnyas levelei felfújt hüvelyű nyéllel csatlakoznak a szárhoz, a levélkék szabálytalanul fogazottak, karéjosak, fűrészelt szélűek.

Június–október között virágzik. Piszkosfehér, kellemetlen szagú ernyős virágzata 7–25 sugarú, a gallér gyakran hiányzik, számos gallérkalevél látható. Termései 6–10 mm hosszúságú, lapos és kopasz ikerlependékek.

Hatóanyagai

Illóolajokat a termésében 0,3-3%-ot, levelében kevesebbet^[6] és furokumarinokat (pimpinellin, bergaptén, xantotoxin), hidroxi-kumarinokat, poliineket tartalmaz.

Felhasználása

A kifejlett növény nedvei, némely alfaj leveleinek furokumarin-tartalma miatt bőrgyulladást okozhatnak.

Lovaknál a központi idegrendszer izgalmát^{[* 2]} okozza az alpesi medvetalp (Heracleum sphondylium subsp. alpinum) nevű alfaj, ezért azok szénájában kerülendő takarmánynövény. Az állatok emésztőrendszerére és vizeletkiválasztó rendszerére is hat. Szarvasmarhánál bőrgyulladást okozhat.^[7]

Orvosi ellenőrzés mellett – megfelelő adagban és formában – fotodinámiás hatású^{[* 3]} vitiligo kezelésében.^[6] A homeopátia a faggyúmirigy-túlműködés ellen adja. A népi gyógyászat egykor köhögés, megfázás, fekélyek, emésztési panaszok ellen alkalmazta. Közvetlen a virágzás előtt, vagy a virágzáskor szedett s szárított leveleknek barnás-zöldes színe és fanyar íze van; erősítő, összehúzó és oldó hatású, főzetét ezért vese- és hólyagbajoknál, kövéredésnél és erősen gyengítő havibajnál használtak egy napra 10—20 grammot, 2 deci vízben erősen főzve. Külsőleg a leveleket sebek tisztítására, borogatásképpen alkalmazták, gyökereit pedig gyomorbántalmaknál, epilepsziás tüneteknél.^{[8][9][10][11]}

Tavaszi, fiatal, húsos leveléből (még virágzás előtt szedve) általában ázsiai országokban zellerre emlékeztető ízű levest vagy főzeléket készítenek,^[6] illetve élelmiszer-adalékként használják.^[12] Franciaországban a Heracleum sphondylium L. subsp. ternatum alfajtát a likőriparban alkalmazzák.^[12]

Alfajai

Az alábbi lista a The Plant List adatbázisában érvényesnek jelölt nevek,^[13] illetve a Magyarországon elfogadottnak tekintett nevek alapján készült.

• Heracleum sphondylium var. akasimontanum (Koidz.) H.Ohba
• Heracleum sphondylium subsp. algeriense (Coss. ex Batt. et Trab.) Dobignard
• Heracleum sphondylium subsp. alpinum (L.) Bonnier et Layens – alpesi medvetalp, havasi medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. aurasicum (Maire) Dobignard
• Heracleum sphondylium subsp. chloranthum – sárgászöld medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. embergeri Maire
• Heracleum sphondylium subsp. granatense (Boiss.) Briq.
• Heracleum sphondylium subsp. montanum (Schleich. ex Gaudin) Briq. (syn.: Heracleum montanum, Heracleum sphondylium subsp. elegans) – hegyi medvetalp, kecses medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. nipponicum (Kitag.) H.Ohba
• Heracleum sphondylium subsp. orsinii (Guss.) H.Neumayer
• Heracleum sphondylium subsp. pyrenaicum (Lam.) Bonnier et Layens (syn.: Heracleum pyrenaicum) – pireneusi medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. sibiricum (L.) Simonk. (syn.: Heracleum sibiricum, Heracleum sphondylium subsp. flavescens – zöldes medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. sphondylium – közönséges medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. suaveolens (Litard. et Maire) Dobignard
• Heracleum sphondylium subsp. ternatum (Velen.) Brummitt
• Heracleum sphondylium subsp. trachycarpum – serteszőrű medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. transsilvanicum (Schur) Brummitt (syn.: Heracleum transsilvanicum, Heracleum palmatum) – erdélyi medvetalp^[1]
• Heracleum sphondylium subsp. trifoliolatum (Blanch.) Kerguélen
• Heracleum sphondylium subsp. tsaurugisanense (Honda) H.Ohba
• Heracleum sphondylium subsp. verticillatum (Pančić) Brummitt

Megjegyzések

1.  Antropogén: emberhatású, azaz ami emberi - például mezőgazdasági - tevékenységből ered, illetve ahhoz kapcsolódik.
2.  A központi idegrendszer izgalma: „jellegzetes tünetek az ingerlékenység fokozódása vagy csökkenése, sokszor tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, izomrángás vagy általános izomremegés. A növények elfogyasztása után a testhőmérséklet csökken, erős nyálzás vagy izzadás következik be, pupillatágulat figyelhető meg.” (Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései)
3.  fotodinámiás hatás: a fotoszenzibilizátor (fényérzékenyítő anyag), látható hullámhosszúságú fény és oxigén együttes jelenlétében bekövetkező sejtpusztulás oka. Lásd Kémiai Folyóirat 2007