Kőris-hegy

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye (709 m). Bakonybéltől 5 km-re északkeletre, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben található. Az Országos Kéktúra útvonala érinti a csúcsát.^[1] Veszprém vármegyének és a Közép-Dunántúlnak is a legmagasabb pontja.

Kőris-hegy
A Kőris-hegy Borzavár felől
Magasság	709 m
Hely	Magyarország, Veszprém vármegye
Hegység	Bakony, Dunántúli-középhegység
Elhelyezkedése
Kőris-hegy Pozíció Veszprém vármegye térképén
é. sz. 47° 17′ 39″, k. h. 17° 45′ 13″47.294166666667, 17.753611111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőris-hegy témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

A Kőris-hegy a hegyoldalakon elterülő és azokat beborító kőriserdőkről kapta nevét.^[1]

Barlangjai

Az Odvas-kői-barlang egy 1951 óta régészeti védelem alatt álló barlang. 1982-ben pedig fokozottan védett lett tudománytörténeti értékei miatt. Régen ismert üreg. Egy 1037-ben I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw (Odvas-kő) név, ami az első, barlangra utaló földrajzi név írásos dokumentuma Magyarországon.

Nem messze tőle található a Kőris-hegyi-ördöglik.

Érdekességek

A Kőris-hegyi radarállomás 1993 decemberében

• A hegy csúcsán található a háromszintes, faszerkezetes Vajda Péter-kilátó, melyet 1920-ban építettek. A kilátót 1962-ben újjáépítették, majd 2002-ben megerősítették. A kilátóból a Balaton, a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Somló, Győr, Székesfehérvár, a Vértes vagy a Gerecse is jól látszanak.
• A tetőn 1976-ban polgári légiirányítást kiszolgáló távolkörzeti radarállomás épült,^[2] amelyet a HungaroControl üzemeltet.^[3]
• 1987. október 19-én egy Mi–9-es szovjet helikopter csapódott a hegynek, amelynek következtében öt tábornok vesztette életét.^[4]

Irodalom

• dr. Futó János: Odvas-kői-barlang. In: Székely Kinga (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai (Mezőgazda Kiadó, 2003) 357–359. oldal. ISBN 963-9358-96-7