Kabul
Afganisztán fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.[2]
Remove ads
Földrajz
Éghajlat
Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.
Remove ads
Történelem
Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.
1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.
A 19. század elején a britek foglalták el a várost.
1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.
A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.
Remove ads
Demográfia
Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,[3] de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.
A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,[4][5] de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.
A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.
Gazdaság
Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.
A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.[6]
(videó)
Kultúra, oktatás
Média
Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek:
- Aina TV
- Ariana TV
- Lamar TV
- Shamshad TV
- Tolo TV
- Afghanistan National TV
Kulturális élet
Oktatás, oktatási intézmények
Közlekedés
Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.
Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.
Remove ads
Testvértelepülések
Galéria
Városkép 1976-ban
Kabul 1982-ben, a szovjet inváziót követően
Éjjeli városkép (2016)
Városkép
A város a magasból
A kabuli bazárban
A Kabuli nemzetközi repülőtér épülete
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads