Kaczvinszky János (színművész)

Kaczvinszky János (helyenként Katzvinszky,^[4] Tiszapalkonya, 1818. április 1. (keresztelés)^[5] – Budapest, Józsefváros, 1880. május 13.)^[6] színész, színigazgató.

Kaczvinszky János
Született	1818. április 1.[1] Tiszapalkonya[2]
Elhunyt	1880. május 13. (62 évesen)[2] Budapest, Józsefváros
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színházproducer operaénekes színigazgató
Magassága	169 cm[3]
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a színművészről és színigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Kaczvinszky János (egyértelműsítő lap).

Életútja

Katzvinszky János és Szabó Anna fia. 1838-ban lépett színpadra Nagyváradon Pály Elek társulatában. Ezt követően éveken keresztül Kassán és Kolozsvárott szerepelt, 1846-ban a Havi-Szabó-féle társulat tagja volt. 1857-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-ig volt az intézmény tagja.

1839-ben és 1851–1853 színigazgatóként is működött.

1860-as évekbeli levelezésekből tudható, hogy egyfajta szervezői, színházi ügynöki munkát is végzett. Kapcsolatot tartott a vidéki társulatokkal, igazgatókkal, rajta keresztül is lehetett intézni a pesti színészek vendégjátékát, vagy a Nemzeti Színház könyvtárában elérhető színdarabokat, szövegkönyveket is küldött vidékre, ha kérték.^[7]

Drámai szerepekben és operaénekesként is kitűnően megállta helyét. Fontos része volt az opera vidéken történő népszerűsítésében.

Felesége: Bartók Eszter (1822? – Mátyásföld, 1899. aug. 2.) énekesnő (alt), táncosnő, aki 1834-ben kezdte pályafutását. Lánya Kaczvinszky Amália (Kálniczky Józsefné, majd Kölber Alajosné;^[8] ?, 1847 – Budapest, 1883^[9]) kardalnok volt a Nemzeti Színházban. Fia János az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője volt.^[10][11][12]

Fontosabb szerepei

• De Nevers gróf (Meyerbeer: Hugenották)
• Szepelik (Erkel F.: Báthori Mária)
• Sparafucile (Verdi: Rigoletto)
• Gróf Luda (Delavigne: XI. Lajos)
• Biberach (Erkel F.: Bánk bán)
• Kabul (David: Lala Roukh)
• Polonius (Thomas: Hamlet)
• Benvolio (Gounod: Rómeó és Júlia)
• Cselebi (Erkel F.: Brankovics György)

Működési adatai

1841–44: Kassa, Kolozsvár; 1844–45: Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár; 1846–47: Szeged, Pécs; 1847: Győr, Arad; 1848: Kolozsvár, Kassa; 1854–55: Nagyvárad, Debrecen; 1855–57: Arad, Nagyvárad; 1856: Szatmár.

Igazgatóként: 1839: Nagyvárad; 1851–54: Kolozsvár.