Karolina-szigetek

A Karolina-szigetek a Csendes-óceán nyugati részén, Új-Guineától északra fekvő apró szigetek szétszórt csoportja. Politikailag megoszlik a csoport keleti részén található Mikronéziai Szövetségi Államok és a nyugati végén lévő Palau között.

Karolina-szigetek
Ország	Palau Mikronéziai Szövetségi Államok
Népesség
Teljes népesség	125 000 fő (2010)
Terület	1160 km²
Tengerszint feletti magasság	791 m
Legmagasabb pont	Dolohmwar
Időzóna	UTC+9
Elhelyezkedése
Karolina-szigetek Pozíció a Csendes-óceán térképén
é. sz. 7° 22′ 57″, k. h. 147° 02′ 15″7.3825, 147.0375
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolina-szigetek témájú médiaállományokat.

Történelmileg a területet Új-Fülöp-szigeteknek is nevezték,^[1] mivel a spanyol Kelet-India részét képezte, és a Fülöp-szigeteki Manilából irányították.

Földrajz

A szigetcsoport egy hatalmas területen fekszik a Fülöp-szigetektől keletre, az Egyenlítőtől északra, több mint két millió négyzetkilométer felületen, amelynek csak egy töredéke (kb 1160 km²) száraz földterület. A csoport kb. 900 kis korallszigetből áll.^[2]

A szigetek többsége alacsony, lapos korall-atoll, de néhány sziget magasan a tengerszint fölé emelkedik. A fő sziget a Mikronéziai Szövetségi Államok tartozó Pohnpei.

Éghajlat

Az éghajlat trópusi nedves és meleg, a hőmérő decemberben 25–30 °C-ot, júniusban pedig többnyire 29–31 °C-ot mutat. Novembertől márciusig az északkeleti passzátszél fúj , áprilistól szeptemberig a délkeleti passzátszél. Az időnkénti hurrikánok súlyos károkat okoznak.

Lakosság

Az őslakók különböző mikronéziai nyelveken beszélnek, de jelentős populációt tesznek ki a filippínók és a japánok is. A közigazgatásban és a kereskedelemben az angol nyelvet beszélik.

Elsősorban mezőgazdaságból és halászatból élnek.

Hagyományosan hisznek a Legfelsőbb Lényben (Yalafar) és a rossz szellemben (Can). A kiterjedt misszionáriusi munka miatt mára a kereszténység az elsődleges vallás.