Kazak ábécé
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A kazak (oroszosan kazah) ábécé (kazakul: Қазақ кирилл әліпбиі vagy qazaq älipbïi) a kazak nyelv[1] cirill betűs írására szolgál 2031-ig, amikorra a latin betűs írásra való áttérés befejezését tervezik.
A nyelvet a 11. századtól arab írással írták, 1924-től az Ahmet Bajturszinuli által a kidolgozott, az arabban amúgy nem létező kazak hangok leírására szolgáló ۆ, گ, ڭ, پ és چ betűkkel kibővített változatával. Ezt hivatalosan 1929-ig használták; ekkor váltottak a latin írásra, melyet a cirill ábécé 1940-es bevezetéséig használtak.[2] Az arab írást ma is használják a kazak nyelv írására Afganisztánban, Iránban és a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A törökországi és európai diaszpórák a török ábécét használják.
2017. szeptember 11-én határozott a kazak kormányzat egy új latin betűs írás[3] bevezetéséről. Nurszultan Nazarbajev kazak köztársasági elnök 2017. október 27-én elrendelte, hogy 2025-től a kazak nyelvet latin betűkkel írják le a cirill helyett.[4] Ezt módosította egy 2018. február 19-én kiadott újabb elnöki rendelet. A legutóbbi változatot 2021. január 28-án tette közzé Aszkar Mamin miniszterelnök, és bevezetését is elhalasztották a 2023 és 2031 közötti évekre.[5]
Remove ads
A cirill betűs ábécé
A kazak ábécé 42 betűből áll, 33 az orosz ábécéből származik, melyhez hozzáadták a Ә, Ғ, Қ, Ң, Ө, Ұ, Ү, Һ, І betűket (az Ұ helyett 1957-ig a Ӯ-t használták). A В, Ё, Ф, Х, Һ, Ц, Ч, Щ, Ъ, Ь és Э betűk csak orosz vagy más idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A hétköznapi beszédben a Қ-t és a Х-t ugyanúgy ejtik, a Һ ejtése pedig megfelel az orosz Х-nak.
A táblázat a megreformált arab, a cirill betűs ábécét, és azok ismert átírásait mutatja. (Zárójelben, dőlttel az ábécében nem szereplő betűkre alkalmazott betűpárok.)
Remove ads
Latin ábécék
A ma használatos cirill ábécé bevezetése előtt, 1929-től 1940-ig egy latin alapú írást használtak, néhány sajátos betűvel, melynek a sorrendje a következő volt: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ьь.
Az 1950-es években fölmerült, hogy a Kínai Népköztársaságban élő kazakok írásbeliségét szovjet mintára a cirill betűs ábécével írják át. Azonban ezt az elképzelést a szovjet-kínai kapcsolatok megromlásának következtében elvetették. Végül, még az 1950-es években a központi kormányzat úgy rendelkezett, hogy a kazak nyelvű írásokat a kínai írás latin betűs változatára, a pinjinre alapozott latin ábécével írják át. Ezt az ábécét hivatalosan 1964 és 1984 között használták, mindazonáltal továbbra is használható a tudományban és a technológia területén, valamint dokumentumokban és egyéb anyagokban.[31] Ennek 33 betűje: Aa, Bв, Dd, Ee, Êê, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ⱨⱨ, Ii, Jj, Kk, Ⱪⱪ, Ll, Mm, Nn, Ng ng (N̡n̡) Oo, Ɵɵ, Pp, Qq, Rr, Ss, Tt, Uu, Üü, Vv, Ww, Xx, Yy, Zz.
A Szovjetunió felbomlása után kidolgoztak egy új latin betűs ábécét, amivel leváltani szándékoztak a jelenleg használt cirill írást. Végül is ez a rendszer nem került bevezetésre, de számos helyen – például az ország hivatalos híroldalán, a Kazinformon[32] is – használják, a cirill írás alternatívájaként. Ennek betűrendje a következő: Aa, Ää, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Ïï, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Ww, Yy, Zz.
2017. szeptember 11.-én a kormány új tervet fogadott el a cirill írásról latinra való átállásról. Ebben egy teljesen új rendszert dolgoztak ki, melyben nem használnak mellékjeles betűket (sőt még az X-et sem), csak a latin alapbetűket és betűkapcsolatokat. A tervet 2017. október 27-én Nurszultan Nazarbajev elnök is jóváhagyta, és ezzel megkezdődött az átállás a latin betűs írásra, melynek végső határidejeként 2025-öt határozták meg.[33] Ugyanakkor bemutatták az új kazak latin betű hivatalos verzióját, amely azonban nem azonos a szeptemberben bemutatottal.[34] Ez az ábécé már szándékosan nem tartalmaz kettős betűket (mint például az angol „sh” vagy „ch”) vagy mellékjeleket (mint például a német „ä” vagy a török „ç”). Ehelyett a kazak cirill írás betűit közvetlenül latin betűkre írják át, mivel azonban a kazaknak több hangja van, mint a latin ábécé betűi, ezért az aposztrófot használják minden olyan hang átírásához, amelyeknek nincs közvetlen egyenértékű betűje a latin rendszerben. E tervezet szerint az ábécé a következő lenne: Aa, A’a’, Bb, Dd, Ee, Ff, Gg, G’g’, Hh, Ii, I’i’, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, N’n’, Oo, O’o’, Pp, Qq, Rr, Ss, S’s’, C’c’, Tt, Uu, U’u’, Vv, Yy, Y’y’, Zz.
2018. februárjában ismét megváltozott a rendszer, egy új elnöki rendelettel felülírták a 2017-es változatot. A 2018-as rendszerben aposztróf helyett éles ékezetet használnak (á, ǵ, ń, ó, ú, ý) és van két kettős betű (ch, sh), ami alapján az ábécé a következőképp alakul: Aa, Áá, Bb, Dd, Ee, Ff, Gg, Ǵǵ, Hh, Ii, Iı, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, Ńń, Oo, Óó, Pp, Qq, Rr, Ss, Tt, Uu, Úú, Vv, Yy, Ýý, Zz, Sh sh, Ch ch.
2019 októberében Kazahsztán új köztársasági elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev kezdeményezte a latin betűs ábécé ismételt felülvizsgálatát, amelynek középpontjában a kazak nyelv eredeti hangjainak és kiejtésének megőrzése áll.[35][36] A nyelvészek, oktatási intézmények és a közvélemény bevonásával kialakított, továbbfejlesztett latin ábécé 31 betűt tartalmaz. A kettős betűk (ғ/gh, ң/ng, ш/sh) és a kazak nyelv azon sajátos hangjainak jelölésére, amiket a latin ábécé betűi nem fednek le (ә, ө, ұ, ү) a nemzetközi gyakorlatban is gyakran alkalmazott diakritikus jeleket használnak, úgy mint tréma (◌̈ umlaut) ä (ә), ö (ө), ü (ү), macron (◌̄ vonal) ū (ұ), cédille (◌̦ bal farok) ş (ш), breve (◌̆ csónak) ğ (ғ) valamint palatális (bal) horog (◌̧ ) ŋ[37] (ң). Ugyanakkor nem ad átírást a я és a ю, valamint ё (1951-től), ц, ч, щ, ъ, ь, э betűkre, amelyek csak az orosz vagy orosz közvetítéssel, orosz helyesírás szerint írt szavakban fordulnak elő. Ez a latin betűs ábécé-változat közel áll a törökhöz, noha tartalmaz olyan betűket, amik abban nincsenek meg (ä, q, ŋ), másokat mellőz (ц/c ч/ç), és egyes betűk hangértéke is némileg eltér a törökétől (i, ı, y).

A 2021. január 28-án közzétett latin betűs kazak ábécé:
A a (А а) |
Ä ä (Ә ә) |
B b (Б б) |
D d (Д д) |
E e (Е е) |
F f (Ф ф) |
G g (Г г) |
Ğ ğ (Ғ ғ) |
H h (Х х, Һ һ) |
I ı (І і) |
İ i (И и, Й й) |
J j (Ж ж) |
K k (К к) |
L l (Л л) |
M m (М м) |
N n (Н н) |
Ŋ ŋ (Ң ң) |
O o (О о) |
Ö ö (Ө ө) |
P p (П п) |
Q q (Қ қ) |
R r (Р р) |
S s (С с) |
Ş ş (Ш ш) |
T t (Т т) |
U u (У у) |
Ū ū (Ұ ұ) |
Ü ü (Ү ү) |
V v (В в) |
Y y (Ы ы) |
Z z (З з) |
A fentebbi cirill betűs táblázatban megtekinthető és összehasonlítható az összes latin betűs ábécé a ma használatos cirill írással.
Remove ads
Billentyűzet

A kazak cirill billentyűzet az oroszon alapul, az abban nem szereplő betűk a felső számbillentyűkön kaptak helyet.
Az Unicode megjelenése előtt a kazak kódolására a СТ РК 920-91 (DOS) és a СТ РК 1048—2002 (Windows) kódrendszereket használták.
Példa
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:
reformált arab írással
1912-től |
بارلىق ادامدار تۋمىسىنان ازات جانە قادىر-قاسيەتى مەن قۇقىقتارى تەڭ بولىپ دۇنيەگە كەلەدى۔ ادامدارعا اقىل-پاراسات، ار-وجدان بەرىلگەن، سوندىقتان ولار ٴبىر-بىرىمەن تۋىستىق، باۋىرمالدىق قارىم-قاتىناس جاساۋلارى ٴتيىس۔ |
Jaŋalif írással
1929-1938 |
Barlьq adamdar tьvmьsьnan azat çəne qadir-qasijeti men quqьqtarь teꞑ ʙolьp dynijege keledi. Adamdarƣa aqьl-parasat, ar-oçdan ʙerilgen, sondьqtan olar ʙir-ʙirimen tьvьstьq, ʙavьrmaldьq qarьm-qatьnas çasavlarь tijis. |
Jaŋalif írással
1938-1940 |
Barlьq adamdar tumьsьnan azat çəne qadjr-qasietj men qūqьqtarь teꞑ ʙolьp dyniege keledj. Adamdarƣa aqьl-parasat, ar-oçdan ʙerjlgen, sondьqtan olar ʙjr-ʙjrjmen tuьstьq, ʙauьrmaldьq qarьm-qatьnas çasaularь tijs. |
cirill betűs írással
1940-től |
Барлық адамдар тумысынан азат және қадір-қасиеті мен құқықтары тең болып дүниеге келеді. Адамдарға ақыл-парасат, ар-ождан берілген, сондықтан олар бір-бірімен туыстық, бауырмалдық қарым-қатынас жасаулары тиіс. |
pinjin írással
1964-1984 |
Barleⱪ adamdar tewmesenan azat jənê ⱪadir-ⱪasiyêti mên ⱪuⱪeⱪtare têng bolep düniyêgê kêlêdi. Adamdarƣa aⱪel-parasat, ar-ojdan bêrilgên, sondeⱪtan olar bir-birimên tewesteⱪ, bawermaldeⱪ ⱪarem-ⱪatenas jasawlare tiyis. |
latin átírás
ISO 9:1995 |
Barlyķ adamdar tumysynan azat ža̋ne ķadìr-ķasietì men ķu̇ķyķtary teņ bolyp dùniege keledì. Adamdarġa aķyl-parasat, ar-oždan berìlgen, sondyķtan olar bìr-bìrìmen tuystyķ, bauyrmaldyķ ķarym-ķatynas žasaulary tiìs. |
QazAqparat | Barlıq adamdar twmısınan azat jäne qadir-qasïeti men quqıqtarı teñ bolıp dünïege keledi. Adamdarğa aqıl-parasat, ar-ojdan berilgen, sondıqtan olar bir-birimen twıstıq, bawırmaldıq qarım-qatınas jasawları tïis. |
НҚА 569
2017 |
Barlyq adamdar tyʼmysynan azat jaʼne qadіr-qasiʼetі men quqyqtary tenʼ bolyp duʼniʼege keledі. Adamdargʼa aqyl-parasat, ar-ojdan berіlgen, sondyqtan olar bіr-bіrіmen tyʼystyq, bayʼyrmaldyq qarym-qatynas jasayʼlary tiʼіs. |
НҚА 637
2018 |
Barlyq adamdar týmysynan azat jáne qadіr-qasıetі men quqyqtary teń bolyp dúnıege keledі. Adamdarǵa aqyl-parasat, ar-ojdan berіlgen, sondyqtan olar bіr-bіrіmen týystyq, baýyrmaldyq qarym-qatynas jasaýlary tıіs. |
latin írással
2021 |
Barlyq adamdar tumysynan azat jäne qadır-qasietı men qūqyqtary teŋ bolyp düniege keledı. Adamdarğa aqyl-parasat, ar-ojdan berılgen, sondyqtan olar bır-bırımen tuystyq, bauyrmaldyq qarym-qatynas jasaulary tiıs. |
magyarul | Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. |
Remove ads
Megjegyzések
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads