Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Az intézmény nemcsak a Nagyszínházat foglalja magában: további két játszóhellyel rendelkezik, ezek a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház. Tagozatok: prózai, balett és zenei. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. 2020. január 1-től a színház Magyarország Kormánya döntése értelmében Nemzeti Színházként működik.^[1]

Katona József Nemzeti Színház
2006-ban
Korábbi nevek: Városi Színház Katona József Színház
Település	Kecskemét
Cím	6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok
Építés éve	1895–1896
Megnyitás	1896
Rekonstrukciók évei	1986–1987
Építési stílus	eklektikus, neobarokk
Tervező	Fellner és Helmer (Bécs)
Építész(ek)	Fellner és Helmer
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházépület
Elhelyezkedése
Katona József Nemzeti Színház Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″46.9061, 19.6938
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona József Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel, október 14-én.

Az ünnepi műsor öt számból állt. Az elsőben Donáth Lajos karnagy nyitányát hallhatták a nézők, melyet saját maga vezényelt. A második számban Ábrányi Emil Prolog című, kifejezetten az nyitóünnepség alkalmából írt költeményét szavalta el. A harmadik számban került előadásra a nyitódarab, mely Katona József Bánk bánja volt. Az előadás a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével jött létre. Az előadás során a főbb szerepekben Jászai Mari (Gertrudis), Szacsvay Imre (Bánk bán) és Márkus Emília (Melinda) voltak láthatóak. A negyedik számban Katona Apotheozisa. című élőkép került színpadra, majd végül az ötödik képben zárásképp elhangzott a Himnusz. A színház avatásán Ferenc József és felesége, Sissy királyné is részt vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban.

A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon.

Stílustörténeti körülmények

Nézőtér

A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.

Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, amelyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986–87-ben az Ybl Miklós-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.

A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdiószínház.^[2][3][4]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.^[5]

Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739–40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.^[6]

Társulat (2024/2025)

• Igazgató: Cseke Péter
• Főrendező: Szente Vajk
• Művészeti vezető: Kovács Lehel
• Irodalmi vezető: Galambos Attila
• Zenei vezető: Károly Kati
• Prózai tagozatvezető: Sipos Imre
• Tánctagozat művészeti vezetője: Barta Dóra
• Művészeti főtitkár: Matók Szilvia
• Koreográfus: Túri Lajos Péter

Örökös tagok

• Balogh Rózsa
• Csizmadia László
• Gyólay Viktória
• Horváth Ferenc ügyelő
• Jablonkay Mária
• Kiss Jenő
• Körtvélyessy Zsolt
• Lengyel Jánosné Simon Ibolya
• Marinkovics Józsefné
• Oravecz Gyula festőművész, díszlettár vezető
• Radó Vilmos
• Réti Erika
• Sára Bernadette
• Sirkó László

Prózai tagozat művészei

• Bori Réka
• Csapó Virág
• Csombor Teréz †
• Danyi Judit
• Fazakas Géza
• Ferencz Bálint
• Hajdú Melinda
• Hegedűs Zoltán
• Jankovics Anna
• Járai Máté
• Koltai-Nagy Balázs
• Körtvélyessy Zsolt
• Kovács Gyopár
• Kovács Lehel
• Kovács Panka
• Lakatos Máté
• Magyar Éva
• Märcz Fruzsina
• Mechle Christian
• Orth Péter
• Pál Attila
• Sára Bernadette
• Sirkó László
• Szabó Dorottya
• Szegvári Júlia
• Varga-Huszti Máté
• Venczli Zóra

Tánctagozat művészei

• Szőllősi Krisztina
• Földesi Milán
• Nagy Nikolett
• Raj Martin
• Szóka Roland
• Varga Lotti
• Tokai Rita
• Takács Odett
• Gömöri Lara
• Perjési Patrik
• Lajter Eszter
• Emanuele Co
• Pete Csenge
• Katonka Zoltán
• Szigethy Norbert

Zenei tagozat művészei

• Drucker Péter
• Iván Sára
• Madarász Éva Andrea
• Kovács Mihály
• Tóth Jázmin
• Oberfrank Bernadett
• Sipos Gábor Gergő
• Várkonyi Zsolt
• Laczkó Andrea
• Palotás Gábor
• Kiss Imre
• Földi Jácint
• Földiné Mészáros Orsolya
• Földes Mónika
• Benedek Péter
• Balázs Zsófia
• Cseloczki Tamás
• Kelemen Örs
• Mátyási Áron
• Mike-Nagy Kitti
• Monos M. Franciska
• Puskás Gyula
• Schupp Gabriella
• Simon Kata
• Turjányi Mátyás

A színház igazgatói

• Kövessy Albert (1900–1905)
• Mariházy Miklós (1908–1920, 1926–1927)
• Bárdossy Pál (1920–1922)
• Csáky Antal (1922–1926)
• Gulyás Menyhért (1927–1928)
• Deák Ferenc (1928–1930)
• Miklósy Imre (1930–1936)
• Kardoss Géza (1936–1939)
• Szokoly Gyula (1944–1947)
• Velenczey István (1951–1953)
• Radó Vilmos (1958–1974)
• Miszlay István (1974–1976)
• Sajtos Géza (1976–1982)
• Jancsó Miklós és Hernádi Gyula (1983–1984)
• Gyurkó László (1984–1985)
• Lendvay Ferenc (1986–1991)
• Illés István (1992–1995)^[7]
• Bal József (1995–1998)
• Bodolay Géza (1998–2008)
• Cseke Péter (2008–)

Érdekességek

A színház épülete kedvelt filmforgatási helyszín. 1963-ban Ranódy László: Pacsirta című filmjének színházi jeleneteit forgatta az épületben. 1966-ban itt forgatta Zsurzs Éva Othello Gyulaházán című tévéfilmjének színházi jeleneteit. Bacsó Péter 1983-as Te rongyos élet című filmjét is részben itt forgatta. 2004-ben Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének szolgált helyszínül az épület.

Galéria

• 
  A Katona József Színház
• 
  A színház névadója, Katona József