Kerényi Jenő

Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor, Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.^[5]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Kerényi Jenő
Született	Kerényi Jenő Antal Sándor 1908. november 20.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1975. július 10. (66 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Frenkel Margit (1937–?) Hényel Erzsébet (h. 1940–1975)[4]
Szülei	Mayer Margit Mária Stefánia Kerényi Béla Márton Jenő
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1950) Munkácsy Mihály-díj (1952) Kossuth-díj (1955) Magyarország Érdemes Művésze díj (1964) Magyarország Kiváló Művésze díj (1966)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-75)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kerényi Jenő Csontváry-szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt

Kerényi Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-75. A művész saját alkotása

Életpályája

Kerényi Béla és Mayer Margit fiaként született. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazatérése után a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal.^[6] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás)

Kisplasztikái

• Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
• Szent család (1939) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
• Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
• Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
• Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
• Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
• Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
• Lebegő nő (1959^[7] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.) és
• Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
• Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
• Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
• Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai

• Novák Mihályné, Kalmár Gizella síremléke (avatási időpont nem ismert) (Budapest, Fiumei úti temető: 34-5-29. jelű sír)
• Bleszkányi Győző síremléke (avatási időpont nem ismert) (Budapest, Farkasréti temető: 5-ös parcella, 1-358-as sírhely.)
• Kisbaczoni Benedek Sándor síremléke (1937) (Budapest, Farkasréti temető: 7/2-es parcella, 1-17/18-as sírhely)
• Kereskedők (1937) (Budapest, V. kerület, Sas u. 7.)
• Dvorzsák Vencel síremléke (1939) (Budapest, Farkasréti temető: 7/8-as parcella, 1-877 sírhely)
• Táncosok (1940) (Budapest, II. kerület, Lövőház utca 23.)
• Halászok (1940) (Budapest, II. kerület, Lövőház utca 21.)
• Hősi emlékmű (1940) (Léva)
• Id. Markó Károly (1941) (Budapest, V. kerület, Markó u. 26.)
• Székely Bertalan (1943) (Szada, Csapás utca 23.)
• Szovjet hősi emlékmű (1945, lebontott) (Kaposvár, Berzsenyi park)
• Sassal viaskodó ifjú (Sassal viaskodó ifjú - Partizánemlékmű) (1948) (Sátoraljaújhely) (másolat Szentendre, Szoborpark, 1979) és
• Felszabadítás és újjáépítés (1950, elpusztult, Beck Andrásssal és Mikus Sándorral) (Budapest, VIII. kerület, József körút 3-7.)
• Osztapenko-emlékmű (Osztapenko kapitány) (1951) (bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest) (1951-től 1991-ig állt XI. ker., Budaörsi út – Balatoni út elágazásnál; Osztyapenkó néven is emlegetik,^[8] de a helyes név az „Ilja Afanaszjevics Osztapenko” és
• Megbeszélés (1953) (Várpalota-Inota, Erőmű utca)
• Felvonulók (1954) (Budapest, XIV. kerület, Ifjúság útja)
• Kalapácsvető (1956) (Komló, Pécsi út)
• Anya gyermekével (1958) (Almásfüzitő)
• Tánc (1958, lebontott, Somogyi Józseffel) (Brüsszel, A brüsszeli 1958- as világkiállítás bezárása után a belgák megvásárolták a szobrot és Namur városában lett felállítva)
• Madách Színház épületdíszítő szobrai III. (1961) (Budapest, VII. kerület, Teréz körút 29–33. - Madách Színház homlokzata)
• Hárfás lány (1961, lebontott), (Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 46.)
• Női akt (1961) (Debrecen, Pallagi út)
• Legenda (Tihanyi legenda) (1963) (Tihany) (másolat Szentendre, Szoborpark, 1978) és
• Hügieia (1963) (Veszprém, Kabay János u. 1.)
• Fekvő nőalak (1963) (Pécs, Hajnóczy utca)
• Fiatalok a szélben (1964) (Nagykanizsa, Eötvös tér) és
• Kerényi Andor síremléke (1964) (Budapest, XII. kerület, Hóvirág út - Farkasréti temető: 106. parcella, 1-18-as sírhely)
• Olvasó lányok (1965) (Oroszlány, Havasi Márton utca 1-3.)
• Thália (1965) (Eger) és
• Gitáros lány (1966) (Vác)
• Munkásmozgalmi emlékmű (Fiatalok a szélben) (1964) (Nagykanizsa) és
• A gyógyítás története (1965) (Budapest, VIII. kerület, Szenes Iván tér 7.)
• Anya gyermekével (Karcag (1966)
• Szocialista művészet (1967) (Agárd, Bóné Kálmán utca)
• Csontváry Kosztka Tivadar síremléke (1967) (Budapest, Farkasréti temető: 34-es parcella, 2-1-14-es sírhely)
• Korsós nő (Korsós lány-szobor) (1967) (Budapest)
• Furulyázó lány (1967) (Budapest, Margitsziget - A Ferences templom romfala előtt)
• Kis lovas (1967) (Budapest, III. kerület, Kiscelli utca 108.)
• Körzős kéz (1968) (Miskolc-Egyetemváros, Műhelycsarnok C/2-es épület főépület felé néző homlokzata)
• Táncsics Mihály (1968) (Siklós) és
• Géniusz (Miskolc) (1969) és
• Faun és nimfák (1970) (Győr, Bisinger József park)
• Kezek (1973) (Miskolc)
• Magvető (1974) (Salgótarján, Meredek utca)
• Lángot tartó nő (1975) (Budapest, II. kerület, Vérhalom tér)
• Lopják Európát (1975) (Szentendre, Ady Endre út)
• Feszület - Kerényi Jenő síremléke (1976) (Budapest, Farkasréti temető: 25-ös parcella, 1-75-ös sírhely.)
• Sellők (1978) (Budapest, XIV. kerület, Kós Károly sétány - A Széchenyi fürdővel szemben a parkban)
• Legenda (1978) (Szentendre, Ady Endre út)
• Anya gyermekkel (1978 ?) (Szentendre, Ady Endre út 6.)
• Csontváry-szobor (1979) (Pécs, Janus Pannonius utca)
• Anya gyermekkel (1980) (Budapest, XI. kerület, Goldmann György tér) és
• Ülő nő (1988) (Miskolc, Fazekas u. A Fábián-malomnál.)

Díjai (válogatás)

• Munkácsy-díj (1950, 1952)
• Kossuth-díj (1955)
• Grand Prix díj (1958)
• Érdemes művész (1964)
• Kiváló művész (1966)

Szobra egy regényben

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától^[9] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.

Galéria

• 
  Kezek (Miskolc)
• 
  Körzős kéz (Miskolci Egyetem)
• 
  Géniusz (Miskolc)
• 
  Olvasó lányok (1963 Bp., 1965 óta Oroszlány)

Lásd még

• Kerényi Jenő Emlékmúzeum