Kertész Tamás (operaénekes)

Kertész Tamás (Nagykanizsa, 1949. augusztus 14. – Debrecen, 2006. augusztus 19.) magánénekes, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja.

Ez a szócikk az operaénekesről szól. Hasonló címmel lásd még: Kertész Tamás (egyértelműsítő lap).

Kertész Tamás
Életrajzi adatok
Született	1949. augusztus 14. Nagykanizsa
Elhunyt	2006. augusztus 19. (57 évesen) Debrecen[1]
Gyermekei	Kertész András
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1974)
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	énekhang
Tevékenység	magánénekes, pedagógus
Sablon Wikidata Segítség

Tanulmányai

Zenei tanulmányait 1959–1963 között a Budapest XI. kerületi zeneiskola zongora szakán kezdte. Középiskolai tanulmányait a József Attila Gimnáziumban végezte, és Sass József, Sass Sylvia operaénekes édesapja irányítása mellett már komolyabb énekesi feladatokat is kapott. 1968-tól tanult a Zeneakadémián, ahol Réti József volt a mestere. Operaénekesi és magánének tanári diplomáját 1974-ben szerezte meg.

Pályafutása

1974–1981 között a Magyar Állami Operaház tagja volt. 1977–1981 között a Szentendrei Zeneiskola magánénektanára. 1981–2003 között a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanszékvezető magánénektanára. 1981–2003 között a Csokonai Nemzeti Színház tagja volt, ahol 2000-ben örökös taggá választották. 1983–1989 között az Ady Endre Gimnázium drámatagozatának vezető énektanára. 1984–1990 között a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának magánének és hangképzés tanára. 1985–1990 között a Debreceni Kodály Kórus hangképzés tanára volt.

Tevékenysége

Hét éven keresztül a Magyar Állami Operaházban énekelt. Tanára volt a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolának. Hangképzést tanított a Debreceni Kodály Kórusnál, vezető énektanára volt az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatának. Oktatott magánéneket, beszédgyakorlatot, színpadi játékot, kamaraéneket és hangképzést.

Főbb szerepei

Operák

• Bartók: A kékszakállú herceg vára – Kékszakállú
• Delibes: Lakmé – Nilakanta
• Donizetti:
  • Lammermoori Lucia – Lord Ashton
  • Szerelmi bájital – Belcore
• Erkel:
  • Bánk bán – Tiborc, II. Endre
  • Hunyadi László – Gara nádor, Cillei Ulrik
• Gounod: Faust – Valentin
• Kodály: Székely fonó – A kérő
• Leoncavallo: Bajazzók – Tonio, Silvio
• Mascagni: Parasztbecsület – Alfio
• Menotti: A telefon – Ben
• Mozart:
  • Figaro házassága – Figaro
  • A varázsfuvola – Papageno
• Muszorgszkij: Borisz Godunov – Scselkalov
• Nicolai: A windsori víg nők – Fluth
• Petrovics: C’est la guerre – Férj
• Puccini:
  • Bohémélet – Marcel
  • Pillangókisasszony – Sharpless konzul
  • Tosca – Sekrestyés
• Rossini: A sevillai borbély – Bartolo
• Verdi:
  • A végzet hatalma – Don Carlos
  • Attila – Ezio
  • Don Carlos – Posa márki
  • Nabucco – Címszerep
  • Traviata – Germont
• Wagner: A Rajna kincse – Donner

Operettek

• Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bagó
• Ifj. Johann Strauss
  • A denevér – Falke
  • A cigánybáró – Zsupán, Carnero
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagykövet

Oratóriumok és kantáták

• Johann Sebastian Bach:
  • János-passió, BWV 245
  • h-moll mise, BWV 232
  • 56. kantáta – „Ich will den Kreuzstab gerne tragen”
  • 212., „Parasztkantáta” („Mer han en neue Oberkeet”)
  • 117. kantáta – „Sei Lob und Ehr' dem höchsten Gut”, BWV 117
• Ludwig van Beethoven:
  • C-dúr mise
  • 9. szimfónia
• Kodály Zoltán: Missa Brevis
• Liszt Ferenc:
  • Hungaria Cantata
  • Férfikari mise
• Giovanni Paisiello: A zenemester
• Franz Schubert: G-dúr mise
• Robert Schumann: Az Éden és a Péri
• Szokolay Sándor: Kantáta a gályarabok emlékére
• Antonio Vivaldi: Juditha Triumphans

Dalciklusok

• Johannes Brahms: Négy komoly ének
• Gustav Mahler: Egy vándorlegény dalai
• Robert Schumann: A költő szerelme
• Franz Schubert: A szép molnárlány