Kacsóh Pongrác

(1873–1923) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár From Wikipedia, the free encyclopedia

Kacsóh Pongrác
Remove ads

Dr. marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15.[1] – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.[2]

Gyors adatok
Remove ads

Családja

Örmény család szülötte, mindkét felmenő ágon. Marosséllyei Kacsóh (khach’ խաչ) Lajos (1849–1911),[3] MÁV felügyelő, és Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője,[4] és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak.[5] Édesanyja az erdélyi örmény nemesi család leánya, a Gyergyószentmiklós-i Lukács Róza. Anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813–1880), csorvási postamester, és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.[6][7] Pongrác húga, Edit 1875-ben született.[8] Rozália Anna Katalin Fatime 1877-ben [9] Egyetlen fia halva született 1881-ben (nevet nem kapott).

Remove ads

Iskolái

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.[10]

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

Remove ads

Házassága és gyermeke

1913. június 19-én Budapesten,[11] feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flórát (Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–Budapest, 1963. november 6.),[12] akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája,[13][14] és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak.[15] Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak.[16] Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt.[17] Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született:

Társadalmi szerepvállalása

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei

Kísérőzenék színpadi művekhez

Dalművek

Publikációk

Remove ads

Kötetei

  • Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
  • Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
  • János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
  • A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
  • Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1–2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
    • Pedagógiai rész
    • Zenei anyag
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
  • János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
  • A zene története; Anno, Bp., 1997
  • János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
Remove ads

Kapcsolódó oldalak

További információk Szócikk, Dallam ...
Remove ads

Emlékezete

  • Róla nevezték el a Kacsóh Pongrác utat Budapest XIV. kerületében.
  • Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban látható. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968)
  • Emléktábláját az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán helyezték el. (Budapest VIII. ker., Szűz utca 2.)
  • Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található (10-1-61). Füredi Richárd alkotása

Képgaléria

  • Thumb
    Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban
  • Thumb
    Emléktáblája, Budapest VIII. ker., Szűz utca 2.
  • Thumb
    Sírja Budapesten

Források

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads