Kickstart

A Kickstart a Commodore Amiga számítógépek rendszertöltő firmware-e. Célja a gép hardwerelemeinek és az AmigaOS lényegi komponeneseinek az inicializálása, majd a rendszerbetöltés megkísérlése valamely bootolható lemezkötetről, számos Amiga típus esetén jellemzően floppy lemezről. A legtöbb Amiga modell esetében a Kickstart firmware ROM chipen helyezkedik el, 1x512K vagy 2x256K kiszerelésben.^[1][2]

A Kickstart 1.3 boot-képernyője

A Kickstart 1.3 ROM chipje

Változatai

Az AmigaOS operációs rendszert a Kickstart firmware és a lemezen kiadott szoftverkomponens (a Workbench) alkotja. A legtöbb AmigaOS frissítés esetében egységesen változik a Kickstart és a Workbench verziószáma. De hogy ne legyen azért ilyen egyszerű a képlet, a Commodore használt belső revízió számokat is az egyes Kickstart chipekhez. Például, a Kickstart 2.0-ás firmware-nek számos revíziója létezik.^[1]

Verzió összefoglaló

Kickstart verzió	V-szám	Amiga modellek, melyekkel árusították	Kiadás dátuma	Kiadó	ROM kapacitás	Autoconfig funkció[2]	Korai boot menu	Boot PCMCIA és ATA	Memória auto. érzék.
<0.4[3]	<V24[4]	Lorraine, első prototípus[5]	1983[5]	Amiga Corp.	64 KB[5]	Nem	Nem	Nem	Nem
0.4[3]	V23 V24[4]	Amiga "Velvet"[6]	1984[6]	Amiga Corp.	128 KB[6]	Nem	Nem	Nem	Nem
0.6, 0.7, 0.9[7]	V26 V27 V29[2]	Amiga 1000 Beta	1985	Commodore	256 KB	Nem	Nem	Nem	Nem
1.0[7]	(none)[2]	Amiga 1000	1985	Commodore	256 KB	Nem	Nem	Nem	Nem
1.1[7]	V31 (NTSC) / V32 (PAL)[4]	Amiga 1000	1985–1986	Commodore	256 KB	Nem	Nem	Nem	Nem
1.2[7]	V33[4]	Amiga 500, Amiga 1000, Amiga 2000	1987	Commodore	256 KB	Nincs HDD autoboot	Nem	Nem	Nem
1.3[7]	V34[4]	Amiga 500, Amiga 2000, CDTV, Amiga 3000	1988	Commodore	256 KB	Igen	Nem	Nem	Nem
1.4[7]	V35[4]	Amiga 3000	1990	Commodore	512 KB	Igen	Nincs diagnosztika	Nem	Nem
2.0–2.05[7]	V36-38[4]	Amiga 500+, Amiga 600, Amiga 2000, Amiga 3000	1990	Commodore	512 KB	Igen	Igen	2.05+	Nem
3.0[7]	V39[4]	Amiga 1200, Amiga 4000	1992	Commodore	512 KB	Igen	Igen	Igen	Nem
3.1[7]	V40[4]	Amiga 1200, Amiga 4000T	1993	Commodore	512 KB	Igen	Igen	Igen	Igen
		Amiga CD32	1993	Commodore	1 MB	Igen	Igen	Igen	Igen
3.2[7]	V43	Amiga Walker, utolsó prototípus	1996	Escom	1 MB	Igen	Igen	Igen	Igen
	V47	Minden Amiga modell	2021	Hyperion	1 MB	Igen	Igen	Igen	Igen
3.X[8]	V45[8]	Minden Amiga modell	1999-2016	Cloanto	512 KB	Igen	Igen	Igen	Igen
3.1.4[7]	V46	Minden Amiga modell	2018	Hyperion	512 KB	Igen	Igen	Igen	Igen

Az Amiga 1200 Kickstart 3.0 ROM-jai

Az AmigaOS 3.9 boot-képernyője a TAWS emulátoron

Az első Amiga modell, az Amiga 1000 esetében még floppy lemezről kellett betölteni a Kickstart 1.x firmware-t a RAM egy 256 KB méretű területére, melynek neve Writable Control Store (WCS) volt. A későbbi Amiga változatoknál már ROM-ba ágyazott Kickstartokkal találkozhatunk, mely javította a rendszerbetöltés idejét. A Kickstart 1.3 volt az első változat, amely merevlemezről (HDD) történő rendszertöltést (boot) is támogatott.

A korai Amiga 3000 modellek egy része is floppiról betölthető Kickstarttal rendelkezett és 1.4 verziójú béta firmware-t használt, ugyanakkor mind a Kickstart 1.3, mind a 2.0 kicsomagolható volt egy megfelelő módon, WB_1.3-nak, illetve WB-2.x-nek elnevezett partícióra, majd elhelyezve az eszközök közt, mint DEVS:kickstart, az Amiga 3000 bootolni tudott róla. A két bootolási mód, tehát a ROM-alapú és a partícióalapú bootolás, azonban nem volt egyidejűleg alkalmazható. Egy partícióról bootolónak konfigurált Amiga 3000-es képes volt további szoftvereszközök nélkül különböző AmigaOS változatokról bootolni, egyszerűen csak a megfelelő Kickstart képet (image) kellett kiválasztani bootoláskor.

Az AmigaOS 2.0 előtti kiadások ROM chipjei 256 KB-osak voltak, később 512 KB-os chipek voltak használatban, mely további, bővített funkciókat tartalmazott, így például IDE controller és PCMCIA kártya támogatást. Az AmigaOS 2.1 pusztán szoftverfrissítés volt, mely működött mindegyik Kickstart 2.0x sorozatú ROM-mal.

Az Amiga CD32-t 1 MB-os Kickstart 3.1 ROM-mal szerelték, mely tartalmazta a CD-ROM kezeléséhez szükséges integrált fájlrendszert, a Commodore CDTV sajátossága volt, hogy a Kickstart ROM-on túl további firmware ROM-okat is magában foglalt, melyek műszakilag nem voltak az Amiga Kickstart részei. A CDTV eredeti firmware ROM-jait frissíteni kellett, az 1.3-nál újabb Kickstart telepíthetősége érdekében.

Az AmigaOS későbbi verziói (3.5 és 3.9) ismét csak szoftverek voltak, nem foglaltak magukban megfelelő Kickstart frissítéseket, hanem Kickstart 3.1-et igényeltek és ROM-fájl alapú Kickstart-összetevőkkel helyettesítették a ROM-ban lévőket. Az AmigaOS 4 Kickstart moduljai ugyanakkor már a boot-lemez egy partícióján foglalnak helyet.

Működés

A számítógép indításakor és újraindításakor a Kickstart számos diagnosztikai, illetve rendszerellenőrzési folyamatot futtat le, majd inicializálja az Amiga chipsetet és az operációs rendszer központi elemeit. Ezek után ellenőrzi a csatlakoztatott, rendszerintításnál szóba jöhető eszközöket (boot devices), majd megkísérli a rendszerindítást a legnagyobb prioritású eszközről. Ha nincs bootolható eszköz, akkor egy boot-képernyő jelenik meg, kérve a felhasználót egy bootlemez behelyezésére, mely tipikusan egy floppy lemez.

Rendszerindulási módok

A bootlemez behelyezése után a következők történhetnek:

1. egy parancssoros felhasználói felület (Command line interface, CLI) jelenik meg, mely a ROM-ba integrált, illetve a lemezen esetlegesen lévő parancsokkal, programokkal, szkriptekkel (hasonlók a PC-s batch-fájlokhoz) működik.
2. egy alapszintű GUI (Workbench) töltődik be, ha a behelyezett lemez tartalmaz legalább egy "loadwb" parancsot a lemez "s" könyvtárában lévő "startup-sequence" szkriptben.
3. személyre szabott Workbench, vagy applikáció indul el, miközben az operációs rendszer fut a háttérben.
4. egy játék, vagy egyéb applikáció indul el közvetlenül, mely teljesen átvezi a számítógép erőforrásai feletti irányítást és sem az Exec központi multitasking kezelője, sem a meghajtók inicializálása nem hajtódik végre, stb.

Kickstart rendszerelemek

• Exec – az Amiga multitasking mikrokernele;
• Intuition – az Amiga GUI felülete, illetve ablakozó rendszere és az input/output eszközök szoftveres interfésze;
• Autoconfig - hardverbővítmények automatikus inicializálása és bootolása;
• Floppy driver és fájlrendszer kezelő;
• DOS fájlkezelő library;^[9]
• AmigaDOS - parancssoros felhasználói felület (CLI) és alapvető CLI parancsok;
• Graphics library - alapvető rajzolási, rasztergrafikai funkciók;
• Audio driver - az Amiga gyári hangrendszerének támogatásával;
• Billentyűzet, egér és gameport driverek

Diagnosztikai teszt

A bekapcsolás után az önteszt eredményét képernyőszínek jelzik. Ha minden rendben működik, akkor a következő színsorrend jelenik meg a képernyőn:^[10]

• Sötétszürke - A hardver megfelelően működik, a regiszterek olvashatók;
• Világosszürke - A ROM firmware hitelesítése sikeres volt;
• Fehér - Inicializáció rendben lefutott, a rendszer bootolásra kész.

Hibát jelző képernyőszínek

• Vörös – Hibás Kickstart-ROM^[10]
• Zöld – RAM (Chip-RAM vagy Fast-RAM) nem található, vagy sérült^[10]
• Kék – Egyéb chiphiba (Denise, Paula, Agnus)^[10]
• Sárga – Főként hibás CPU-t (nincs szoftvermegszakítás rutin) vagy hibás Amiga Zorro II bővítőkártyát jelent. CPU védelmi hiba a "Guru Meditation" megszakításkezelő aktiválódása előtt^[10]
• Világoszöld – Complex Interface Adapter (CIA) hiba^[11]
• Világosszürke – Ha megáll a világosszürkénél, akkor CIA-hiba^[11]
• Fekete csíkok – ROM- vagy CIA-hiba^[11]
• Fekete – Nincs videokimenet^[11]

Caps Lock LED villogás

A Caps Lock billentyű LED-je villogásának jelentése:

• Egy villanás - billentyűzet ROM ellenőrző összeg (checksum) hiba^[11]
• Két villanás - RAM hiba^[11]
• Három villanás - watchdog időzítő hiba^[11]

Ha a Caps Lock gombot kb. 20-szor egymás után lenyomjuk és a LED bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban ragad, akkor ez azt jelzi, hogy a CIA buffere megtelt, ami azt jelenti, hogy a CPU nem dolgozza fel a pufferelt adatokat a CIA-ból, vélhetően nem működik. A Caps Lock gombnyomásra történő normális ki/bekapcsolódása azt jelzi, hogy a ROM-ok és a CPU is működnek.

Használat

Általánosságban egy bizonyos Workbench változat futtatásához azonos vagy magasabb verziószámú Kickstart szükséges.

Általában nem lehet csak Kickstart jelenlétében közvetlenül Workbench-et indítani. Habár számos komponenst tartalmaz a Kickstart, lemezről további alkotóelemek betöltése is elengedhetetlen a Workbench elindulásához.

A Kickstart 2.0-tól kezdve lehetséges a bekapcsolás, vagy újraindítás alatt az egér mindkét gombjának megnyomásával belépni egy boot menübe. Itt lehetőség van a rendszertöltő (boot) eszköz megválasztására és néhány paraméter beállítására a visszamenőleges kompatibilitás érdekében.^[12]

Külsős gyártók szoftverei lehetővé teszik, hogy különféle Kickstartokat töltsünk fel a RAM-ba és használjunk a ROM-ba égetett firmware helyett. Ez akkor hasznos, ha például egy Kickstart 2.0-val (illetve ettől magasabb verziójúakkal) nem kompatibilis programot akarunk futtatni úgy, hogy a kompatibilis Kickstart 1.3-at a program futásáig betöltjük a RAM-ba. Léteznek hardveres Kickstart átkapcsoló (dual-boot) eszközök is, melyek egy ROM foglalatba kettő Kickstart ROM-ot csatlakoztatnak és egy átkapcsoló mechanizmussal teszik lehetővé a választást közöttük.

Külön memóriavezérlő egységgel (MMU) rendelkező Amiga változatok képesek a beépített Kickstart ROM, illetve ROM-fájl tartalmának FastRAM-ban történő "árnyékolására" (memory shadowing) és a vezérlés átadására a rendszertöltés során. Ezt azért alkalmazzák, mert a FastRAM elérési ideje jelentősen jobb, mint a ROM-oké, így gyorsabb bootolás és működés érhető el.^[1]