Komfortfokozat
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A komfortfokozat a lakásnak, vagy szállodának (illetve társas „közlekedési területnek”) a helyiségekkel, valamint a „kényelmi berendezésekkel” (pl. közművek, fűtés, WC) való ellátottság – jogszabály által[1] – meghatározott szintje. A fokozatok közötti különbségek: a fűtési mód (központos v. egyedi), melegvíz-ellátás, a szennyvíz-elvezetés megléte, a lakáson belüli vízellátás és WC. A „szükséglakás” nem komfortfokozat (sőt, jogilag nem is lakás), de a jogszabály ezek között definiálja azt: nem kell lakószobával rendelkeznie (fele alapterületű és falvastagságú, ablak nélküli is lehet a szoba) és nem kell egyedi fűtési móddal sem rendelkeznie. A „garzonlakás” nem tartozik a komfortfokozatok közé, az egy egyszobás, legfeljebb 40 m2 alapterületű, főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott lakás.[2]
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Remove ads
Komfortfokozatok
- Összkomfortos
- Komfortos
- Félkomfortos
- Komfort nélküli
- Szükséglakás
Az egyes komfortfokozatok meghatározása
Megjegyzés:
- A fokozatok esetén főzőhelyiség hiányában a lakásnak (ide nem értve a Szükséglakást) „további, legalább 4 m2 alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel kell rendelkeznie”.
- A „duplakomfortos” és „luxus komfortfokozatú” fogalmakat a jogszabály nem ismeri, ezek az Összkomfortos fokozatba esnek. (Ezeket általában a 2 vagy több fürdőhelyiséggel, esetleg csak több WC-vel rendelkező lakásokra használják, leginkább az ingatlanhirdetésekben.)
Fogalmak
- Lakás: Az olyan emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló, általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő önálló bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (Összkomfortos–Komfort nélküli) sorolható (ilyen értelemben a Szükséglakás nem tekinthető lakásnak).
- Garzonlakás: Az egyszobás, legfeljebb 40 m2 alapterületű lakás, amely főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott.[2]
- Lakószoba: az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete a 12 m2-t meghaladja, külső fala legalább 25 cm vastag téglafal (vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal), ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; melegpadlója[3] van, fűthető és legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
- Félszoba: a lakás 6 m2-nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű fűthető és melegpadlós[3] olyan lakóhelyisége, amelynek közvetlen természetes megvilágítása és szellőzése van.
- Főzőhelyiség: konyha, főzőfülke:
- Konyha: főzésre használt, 4 m2 és annál nagyobb alapterületű, általában természetes megvilágítással és szellőzéssel ellátott helyiség
- Főzőfülke (teakonyha): főzés céljára szolgáló 2 m2-nél nagyobb, 4 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, önálló szellőzéssel rendelkező helyiség.
- Közművesítettség: villany- és vízellátás, és szennyvíz-elvezetés.
- Melegvíz-ellátás: táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátás,[4] villanybojler, gáz vízmelegítő.
- Fűtési mód:
Remove ads
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads