Komlósd

Komlósd község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Komlósd
Komlósd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Szilárd (független)[1]
Irányítószám	7582
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	167 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 01′ 05″, k. h. 17° 23′ 10″46.01801, 17.38611
Komlósd Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlósd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A horvát határ közelében, a Dráva völgyében, Barcstól 9 kilométerre északnyugatra fekszik, a Berzence felé vezető 6801-es út mentén. Innen ágazik ki a 68 109-es út Péterhida központja felé.

Története

Első ismert írásos említése 1398-ből származik, ekkor Babócsa várához tartozó Komlós nevű településként említették. A 15. század végétől a Batthyány család birtokolta. A török megszállás idején elpusztult, a 18. század elején települt be újra. Akkor már a Széchényi család tulajdona volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss Pál (független)^[3]
• 1994–1998: Kiss Pál (független)^[4]
• 1998–2002: Kiss Pál (független)^[5]
• 2002–2006: Kiss Pál (független)^[6]
• 2006–2010: Kiss Pál (független)^[7]
• 2010–2014: Kiss Pál (független)^[8]
• 2014–2019: Kiss Pál (független)^[9]
• 2019–2024: Kiss Pál (független)^[10]
• 2024– : Kovács Szilárd (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	168	167	159	157	168	166	167
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,7%, református 15,9%, evangélikus 1,3%, felekezet nélküli 19,9% (24,5% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 11,3% református, 1,2% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

A településen három építmény áll helyi építészetiérték-védelem alatt: a református templom, a községháza és egy világháborús hősi emlékmű.^[13]