Kotál Henrik

(1874–1938u) magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Kotál Henrik (Budapest, 1874. július 5.[2]Szentgotthárd, 1955. szeptember 29.)[3] magyar építész.

Gyors adatok
Remove ads

Élete

Kotál Jakab szabómester és Navratil Anna fiaként született. Budapesten tanult, majd Alpár Ignác műtermében folytatott gyakorlatokat. A feljegyzések szerint egyike volt a mester legkedvesebb tanítványainak.[4]

1903 és 1905 között Hikisch Rezsővel társulva dolgozott, később önállósította magát.[5] Országszerte számos középületet tervezett, sokat szecessziós stílusban.[6]

Halálát szívizomelfajulás okozta 1955-ben, 81 éves korában.[3]

Házastársa Fodor Anna (1875–1945)[7] divatárusnő volt, Fischbein (Fodor) Dávid és Róth Ida lánya, akit 1899. szeptember 2-án Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[8]

Remove ads

Művei

Elkészült épületek

  • 1899: Bérház, Budapest, Klauzál utca 21. (Heidelberg Sándorral közösen)[9]
  • 1899/1890: Bérház, Budapest, Akácfa utca 24. (Heidelberg Sándorral közösen)[10]
  • 1905–1906: Színház és Filmszínház, Kiskunhalas (a Városháza kibővítésének egyik részeként épült)[11]
  • 1912: Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium (ma: Eminescu Főgimnázium), Szatmárnémeti[6]
  • 1914: Kőbányai Sör-és Malátagyár üzemegysége, Szolnok, Magyar utca[6]
  • 1919–1920: Műhelytelep – Gyártelep, (ma: Dunakeszi Járműjavító Kft.), Dunakeszi[12][13][13]
  • 1910-es évek?: Wekerletelep „K” típusjelű házai, Budapest
  • 1930-as évek?: Üzletépület az Esztergomi Fürdőszálló falához építve[14]
  • Takarékpénztár (Jászberényi Hitelintézet), Jászberény[6]
  • Takarékpénztár, Szolnok[5]
  • Szálloda, Kunhegyes[6]
  • Vigadó, Kunhegyes[5]
  • Új vágóhíd, Pozsony[5]
  • kastélyok vidéken[5]
  • bérházak Budapesten[5]

Hikisch Rezsővel közösen építette át 1905–1906-ban a kiskunhalasi Városházát.[15] 1905-ben újrafaragta a jászberényi Kálvária-szoborcsoportot.[16]

Tervben maradt épületek

Ismert egy 1918-as levele, amelyben a salgótarjáni katonasírokkal foglalkozik. Talán felmerülhetett a neve egy helyi hősi emlékmű kapcsán.[22]

Egyéb

  • 1911: Havas Sándor emléktáblája, Budapest, Szentendrei út 135-139. – az Aquincumi Múzeum régi főépületének falán, annak északi oszlopcsarnokában (a szobrot Tóth István készítette)[23]
  • 1929: Alpár Ignác síremléke, Budapest, Fiumei úti sírkert (a szobrot Telcs Ede készítette)[24]
  • 1930: Hősi emlékmű talapzata, Jászkisér (a szobrot Telcs Ede készítette)[6][25][26]
  • 1931: Alpár Ignác szobrának talapzata, Budapest, Vajdahunyad vára (a szobrot Telcs Ede készítette)[24][27]
  • 1934: Puttószobrok a Földhivatal Székházán, Székesfehérvár, Kégl György utca 1.[28]
Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads