Kovács Károly (színművész)

Kovács Károly (Szilasbalhás, 1902. január 19. – Budapest, 1990. december 10.) magyar színművész, érdemes művész.

Ez a szócikk az 1902-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Károly (egyértelműsítő lap).

Kovács Károly
Született	1902. január 19.[1][2] Szilasbalhás
Elhunyt	1990. december 10. (88 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar[4]
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Dajka Margit (1929–1940) Simor Erzsi (1943–)
Gyermekei	Kassai Károly
Foglalkozása	színész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1920 – 1990
Híres szerepei	Gazsi bácsi Le a cipővel!
Tevékenység	színész
Díjai
Érdemes művész-díj
1957
Sírhelye	Farkasréti temető (31-4-75)[5]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Károly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Kovács Károly és Somogyi Mária fia. 1920-ban lépett fel először a Szegedi Városi Színházban amatőrként, azután Rákosi Szidi színésziskoláját elvégezve 1922-ben a pesti Magyar Színház szerződtette, de eleinte nem maradt sokáig egyetlen társulat tagja sem. 1924-ben a Renaissance Színházban, 1924/25-ben az Országos Kamara Színházban játszott, 1926/27-ben Győrött, 1927/28-ban Miskolcon, 1927–1929 között Szegeden szerepelt. 1929. szeptember 17-én Budapesten elvette feleségül a fiatal Dajka Margitot,^[6] akivel 1940-ben bekövetkezett válásukig együtt élt.^[7]

1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött Dajkával együtt, majd 1934-ben a Vígszínházhoz. Időközben befutott, nagyon rövid idő alatt sztárrá lett felesége már szabadúszó, csak darabra szerződött. 1935-től, amikor Németh Antal vette át a Nemzeti Színház vezetését, és meghívta darabokra Dajkát, Kovács is a Nemzetibe szerződött és egészen 1945-ig a társulat tagja maradt. 1945 után előbb az Úttörő Színházhoz, azután a Petőfi Színházhoz került (ahol az immár volt felesége, Dajka is játszott), majd megint csak együtt a jogutód Thália Színházhoz. Onnan ment nyugdíjba az 1960-as évek legvégén.

Kezdetben epizódszerepeket alakított, az 1930-as évektől már főszerepeket is, főleg negatív, intrikus figurákat. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Számos filmben szerepelt.

1957-ben érdemes művész címet kapott.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 65.^[8]

Főbb szerepei

Színpadon

• Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Metternich (Edmond Rostand: A sasfiók)
• Cedro báró (Goldoni: A legyező)
• Chabot (Hanns Johst: Thomas Paine)
• Marmeladov (Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés)
• Gróf Fontana (Rolf Hochhuth: A helytartó)
• Lontai (Fejes Endre: Rozsdatemető)
• Kaunitz (Szomory Dezső: II. József császár)

Játékfilmjei

Szakmáry Frigyes, császári ezredes (Rákóczi nótája, 1943)

• Gábori János, igazgató (2×2 néha 5, 1954)
• A csodacsatár (1956)
• Vizy (Édes Anna, 1958)
• McConnor (Sakknovella (tévéfilm, 1959)
• Sipos ügyvéd (Szegény gazdagok, 1959)
• Váltókezelő (A becsületrombolók, 1959)
• Palojtay (A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1960)
• Fegyelmi bizottság elnöke (Légy jó mindhalálig, 1960)
• Miniszter (Az aranyember, 1962)
• Labanc tábornok (A Tenkes kapitánya, 1963)
• Százados (A tizedes meg a többiek, 1965)
• A tábornok úr őkegyelmessége (Kristóf, a magánzó, 1965
• A gróf (Húsz óra, 1965)^[9]
• Kőcserepi Dániel (Kárpáthy Zoltán, 1966)
• Bonta (Utószezon, 1966)
• Vizsgálóbíró (Barbárok, 1966)
• Orvos (Alfa Rómeó és Júlia, 1968)
• Mostel (A fekete város, 1970)
• Kulacsos Nagy Mihály, Szeged város főügyésze (Rózsa Sándor-sorozat, 1971)
• Vanák Rezső/Vízváry Rudolf (Sólyom a sasfészekben-sorozat, 1973)
• Igazgató (Rejtélyes égitest, 1973)
• Gazsi bácsi (Le a cipővel!, 1975)
• Kórházi beteg (Kojak Budapesten, 1980)
• Öreg horgász (A Pogány Madonna, 1980), Kovács Károly hangja: Raksányi Gellért

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Bankós Tóbiás a matézis professzora - Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Hangjátékok

• Szigligeti Ede: A csikós (1935)
• Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
• Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
• Farkass Jenő: A gyermek (1941)
• Tóth Kálmán: A király házasodik (1941)
• Jiràsek, Alois: Husz és Zsiska (1956)
• Tolnai Lajos: Jubilánsok (1956)
• Erdődy János: A korona rabszolgái (1957)
• Erdős László, dr.: A sárkúti zendülés (1957)
• Hegedűs Géza: Szerelem a fűzfák alatt (1957)
• John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot (1957)
• Kun Imre: És elmentek hozzá az emberek... (1958)
• Visnyevszkij: Kronstadti tengerészek (1958)
• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
• Sándor István: Kölcsey (1960)
• Dold-Mihajlik: Ordasok között (1961)
• Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
• Molnár Ferenc: Liliom (1962)
• Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
• Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)
• Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
• Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964)
• Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
• Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon (1964)
• Raggamby András: A bicska (1964)
• Shakespeare: II.Richárd (1964)
• Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
• Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
• Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
• Hegedűs Géza: Martinuzzi (1965)
• Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
• Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
• Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
• Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
• Szabó Magda: A rab (1966)
• Darvas József: Harangos kút (1967)
• Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968)
• Füst Milán: A zongora (1969)
• Hegedűs Géza: Az özvegy és a katona (1969)
• Balzac, Honoré de: Goriot apó (1970)
• Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
• Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
• Szergej Jeszenyin: Pugacsov (1970)
• Franz Kafka: A kastély (1971)
• Sőtér István: Eötvös József élete és művészete (1971)
• Lipták Gábor: A zsámbéki török kút (1973)
• Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
• Berza László: Magyar László a fekete kontinensen (1975)
• Simonffy András: A világlecsó (1976)
• Déry Tibor: A félfülű (1978)
• Minden egér szereti a sajtot (Zakariás, 1980)
• Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (1980)