Kovácshida

Kovácshida (horvátul: Kovačida^[3]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Kovácshida
Kovácshida címere Kovácshida zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Küzdő-Ábrahám Edit (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7847
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	222 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 50′ 04″, k. h. 18° 10′ 56″45.83444444, 18.18222222
Kovácshida Pozíció Baranya vármegye térképén
Kovácshida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácshida témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Baranya vármegyében, Harkánytól délnyugatra, Drávaszerdahely mellett fekvő település.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Középrigóc–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt a falu területén, Kovácshida megállóhely, 2007 óta azonban szünetel a forgalom a vonalon.

Története

Kovácshida nevét 1342-ben említették először az oklevelek Koachyda alakban írva. A 15. században a pécsi káptalan volt Kovácshida birtokosa. A 18. században a siklósi várúr vámszedőhelye volt. A török időkben is lakott hely maradt, lakói ekkor magyarok voltak, később néhány horvát család is letelepedett itt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szalai János (független)^[4]
• 1994–1998: Márta Ernő (független)^[5]
• 1998–2002: Márta Ernő (független)^[6]
• 2002–2006: Márta Ernő (független)^[7]
• 2006–2010: Ábrahám Edit (független)^[8]
• 2010–2014: Küzdő-Ábrahám Edit (független)^[9]
• 2014–2016: Küzdő-Ábrahám Edit (független)^[10]
• 2016–2019: Küzdő-Ábrahám Edit (független)^[11]
• 2019–2024: Küzdő-Ábrahám Edit (független)^[12]
• 2024– : Küzdő-Ábrahám Edit (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2016. december 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	283	275	272	256	237	233	233	222
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 1,1% horvátnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47%, református 20,9%, evangélikus 2,2%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 15,3% (10,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 0,9-0,9% németnek, horvátnak és románnak (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 14,6% református, 0,9% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 3,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (21,9% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Kazettás mennyezetű református temploma - klasszicista stílusban épült.
• A református parókia épületében található a Baranyai Református Egyházmegye egyházművészeti kiállítása, melynek alapja Szigethy András lelkész gyűjteménye.

Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:

• A Szödönyi-tó Archiválva 2018. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kertalja-tó Archiválva 2018. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Új-tó. Archiválva 2018. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben

Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé váltlak.^[16]