Krakau

Krakau osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1444 lakosa volt.

Krakau
Krakau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Muraui járás (2015. január 1. – )
Irányítószám	8854
Körzethívószám	03535
Forgalmi rendszám	MU
Népesség
Teljes népesség	1419 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1173 m
Terület	123,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′, k. h. 14° 01′47.166666666667, 14.016666666667
Krakau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krakau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Elhelyezkedése

Krakau a Muraui járásban

A Szt. Oszvald-plébániatemplom

Krakau Felső-Stájerországban fekszik a Mura-völgy és az Alacsony-Tauern hegységrendszeréhez tartozó Schladmingi-Tauern közötti Krakau-völgyben. Legnagyobb állóvize az Etrachsee. Az önkormányzat három falut egyesít (valamennyit a saját katasztrális községében): Krakaudorf (614 lakos), Krakauhintermühlen (523 lakos) és Krakauschatten (307 lakos)

A környező önkormányzatok: északra Sölk, keletre Schöder, délkeletre Ranten, délnyugatra Tamsweg (Salzburg), nyugatra Lessach (Salzburg).

Története

Az önkormányzat a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre az addig önálló Krakaudorf (itt található a polgármesteri hivatal), Krakauhintermühlen és Krakauschatten egyesülésével.

A 6. században szlávok települtek meg a térségben, majd a 9. században bajor telepesek érkeztek a Krakau-völgybe. A völgy legrégebbi falva Krakaudorf, de a 16. századig a Lessach része volt.

A 13. századtól a régió a Liechtenstein-uradalomhoz tartozott; őket később több birtokos váltotta. A 17. századtól a földbirtokok többsége a Schwarzenberg hercegek kezében volt. 1791 létrejött a Szt. Ulrikról elnevezett vikariátus, amelyet 1829-ben egyházközséggé emeltek.

Az 1848-as bécsi polgári forradalmat követően megszűntek a feudális birtokok és megalakultak a községi önkormányzatok. Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz és a térség a Stájerországi reichsgau része lett, majd a második világháború után a brit megszállási zónába került.

Lakosság

A krakaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1444 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el csúcspontját 1577 fővel, azóta többé-kevésbé egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 0,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Krakaudorfban a lakosok 98,8%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 0,1% (1 fő) pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

Szt. Oszvald-napi felvonulás

• a krakaudorfi Szt. Oszvald-plébániatemplom
• Krakauhintermühlen Szt. Ulrik-plébániatemploma
• ugyanitt található a hollerbergi Szt. Ulrik-templom
• a falvakban több műemléki védettségű, régi parasztház található
• a 65 méteres Günster-vízesés a tartomány legmagasabb vízesése
• Krakauban ápolják a helyi hagyományokat: a rózsahétfői (húshagyó kedd előtti nap) farsangi felvonulást, az akár 12 méteres húsvéti máglyák gyújtását és augusztus első vasárnapján a Szt. Oszvald-ünnepséget.