Lászlóvára

Lászlóvára, 1911-ig Koronini (románul: Coronini, korábban Pescari, helyi nevén Coronin, csehül: Koronie) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Lászlóvára (Coronini)
A falu temploma a Babakáj-sziklával
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Lászlóvára
Rang	községközpont
Irányítószám	327160
SIRUTA-kód	53498
Népesség
Népesség	1208 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Népsűrűség	46,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	25,94 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 41′ 08″44.680036, 21.685523
Lászlóvára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lászlóvára témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Újmoldovától 6 km-re délre, a Vaskapu-szoros bejáratánál, a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete

Első említése: Lotreanu (1850). A Koronini nevet Johann Baptist Coronini-Cronberg bánáti kormányzóról kapta. A helyet a falu alapítása előtt monográfusa szerint Văradnak hívták, Lászlóvárról. Románul egy ideig Pescari-nak is hívták, ami 'halászok'-at jelent.

Története

Román lakói Olténiából települtek 1784-ben a Radimna patak völgyében fekvő Vidrára (Kiskárolyfalva közelébe), majd mint favágók 1798-ban a mai falu feletti Alibégre. Alibéget 1814-ben sorolták be a Határőrség szervezetébe. Coronini 1858-ban telepítette le háromszáz lakosát a mai falu 28 házába, amelyeket egységes terv szerint építettek fel.

A 19. században a falu alatt, a Duna összeszűkülésénél egy, a két part között kifeszített drótkötél akadályozta meg, hogy a hajók a vám kifizetése nélkül továbbhaladjanak.

1880-tól Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott.

Szegény halászfalu volt, lakói a délszláv háború idején az üzemanyag-csempészetből gazdagodtak meg.

Népessége

• 1900-ban 901 lakosából 872 volt román anyanyelvű és 895 ortodox vallású.
• 2002-ben 1359 lakosából 1343 volt román nemzetiségű; 1101 ortodox és 251 baptista vallású.

Látnivalók

Lászlóvára

A Legyeslyuk- (Gaura cu Muscă-) barlang

• Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.
• A Babakáj-szikla korábban 14-15 méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. Több legenda is kötődik hozzá.
• A Gaura cu Muscă- ('Legyeslyuk'-) barlang a Duna partján, a falutól három km-re nyílik és 254 m hosszú. Nevét arról kapta, hogy a legenda szerint a Jorgován vitéz által itt megölt, tizenkét fejű sárkány egyik lenyisszantott fejéből születtek a kolumbácsi legyek, amelyek gyakran okoztak kellemetlenséget az Al-Dunán utazóknak.
• A két Gaura Chindiei nevű barlang közül a kisebbik csupán 18 m hosszú. A falán található barlangfestményekről nevezetes. A különböző korokból származó festményeken többek közt madarak, növényi motívumok, fenyőfa, keresztábrázolások és más szimbólumok láthatóak.
• Az Alibég-vízesés.
• A község területén honos a szirti fogoly és a homoki vipera.