Lajta

A Lajta (régen Sárvíz, németül: Leitha, szlovénul: Litva, szlovákul: Litava) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Lajta
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
Közigazgatás
Országok	Ausztria  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	182 km
Vízhozam	8-10 m³/s
Vízgyűjtő terület	2138,1 km²
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″47.736277777778, 16.230138888889
Torkolat	Mosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″47.868885, 17.28801
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Futása

A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.^[forrás?] Nincs jelentős mellékvize.

Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered. A Bécsi-medence déli peremén halad északkelet felé, a Lajta-hegységtől nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul, és kiér a Kisalföldre. Hegyeshalomnál lép át Magyarországra. Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a város víziváros jellegét. Torkolatánál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.

A folyószabályozások idején mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.

A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

Történelem

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.

A folyót régen a magyarok Litahának vagy Sárfolyónak is hívták.

Az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.

Települések a folyó mentén

A Lajta keletkezése

A Lajta forrását jelző tábla Haderswörth mellett

• Haderswörth
• Lanzenkirchen
• Kleinwolkersdorf
• Frohsdorf
• Einbüchl
• Katzelsdorf
• Lajtaszentmiklós (Neudörfl an der Leitha)
• Bécsújhely (Wiener Neustadt)
• Lichtenwörth
• Zillingdorf
• Eggendorf
• Ebenfurt (Ebenfurth)
• Lajtaújfalu (Neufeld an der Leitha)
• Pottendorf
• Vimpác (Wimpassing an der Leitha)
• Deutsch Brodersdorf
• Lajtapordány (Leithaprodersdorf)
• Wasenbruck
• Götzendorf an der Leitha
• Trautmannsdorf an der Leitha
• Wilfleinsdorf
• Lajtabruck (Bruck an der Leitha)
• Királyhida (Bruckneudorf)
• Pachfurth
• Gerhaus
• Rohrau
• Hollern
• Prellenkirchen
• Lajtafalu (Potzneusiedl)
• Lajtakáta (Gattendorf)
• Zurány (Zurndorf)
• Miklóshalma (Nickelsdorf)
• Hegyeshalom
• Mosonmagyaróvár

Mellékfolyók

• Fischa

Irodalom

• Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.

További információk

• Lajta duzzasztómű^{[halott link]}
• Lajta – A Pallas nagy lexikona szócikke

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap