Lazarus Immanuel Fuchs

Lazarus Immanuel Fuchs (Mosina, Nagy-lengyelországi vajdaság, 1833. május 5. – Berlin, 1902. április 28.) német matematikus, aki a függvényelmélet, differenciálgeometria és variációszámítás területén tevékenykedett. Elsősorban algebrai és függvényelméleti kérdésekkel, illetve az n-edrendű homogén lineáris differenciálegyenletekkel foglalkozott. Schlesinger Lajos apósa.^[6]

Lazarus Immanuel Fuchs
1884-ben
Született	1833. május 5.[1][2][3][4][5] Mosina
Elhunyt	1902. április 26. (68 évesen)[1][2][3][4][5] Berlin
Állampolgársága	porosz
Gyermekei	Richard Fuchs
Foglalkozása	matematikus egyetemi oktató
Iskolái	Frigyes Vilmos Egyetem (1854–, matematika) Humboldt Egyetem
Kitüntetései	Order of the Zähringer Lion (1883)
Sírhelye	Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazarus Immanuel Fuchs témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

1854-ig Berlinben tanult, 1858-ban doktorált. Disszertációjának címe: De Superficierum lineis curvaturae. Témavezetője Karl Weierstrass és Ernst Eduard Kummer voltak. 1859-ben letette a felső tagozatos tanári vizsgát, majd 1860-tól segédtanárként, 1864 és 1867 között tanárként dolgozott Berlinben.

1865 augusztusában habilitált és 1866 decemberében rendkívüli tanárrá nevezték ki Berlinben. 1867-től a berlini tüzérségi akadémián tanított, majd 1869 februárjában Greiswaldban kapott rendes tanári katedrát. 1869 márciusában a greifswaldi mezőgazdasági akadémia docense lett, majd 1874-től Göttingenben professzor.

1875 januárjában Leo Koenigsberger utódjaként a matematika-fizikai szeminárium társigazgatója lett, 1884-től Berlinben egyetemi tanár.

Művei

• Über Funktionen zweier Variabeln, welche durch Umkehrung der Integrale zweier gegebener Funktionen entstehen, Göttingen 1881.
• Zur Theorie der linearen Differentialgleichungen, Berlin 1901.
• Gesammelte Werke, Hrsg. von Richard Fuchs und Ludwig Schlesinger. 3 Bde. Berlin 1904-1909.