Libád

Libád (szlovákul Ľubá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Libád (Ľubá)
Libád központja
Libád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1247
Polgármester	Kovácsová Anetta
Irányítószám	943 53
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	NZ
Népesség
Teljes népesség	407 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	159 m
Terület	9,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 51′ 00″, k. h. 18° 35′ 45″47.85, 18.595833
Libád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Libád témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Párkánytól 14 km-re, északnyugatra fekszik.

Élővilága

A falu határában, állítólag egy vadászles tetején volt gólyafészek.^[2]

Története

1247-ben Leuka néven említik először. 1443-ban a Libádi család, majd 1532-től a Nyáry család, 1549-től az esztergomi káptalan a birtokosa. A sorozatos török betörések miatt a falu a 17. században elnéptelenedett.

Vályi András szerint "LIBAD. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergom Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőhíd Gyarmatnak szomszédságában, földgye középszerű, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőlei közép neműek, el adásra módgyok a’ Dunán, és Esztergomban."^[3]

Fényes Elek szerint "Libád, magyar f., Esztergom az ujrend. szerint Komárom vmegyében, Kéménd, Bart, Gyiva, Sárkány és Béla faluk közt: 538 kath. lak., s fiókegyházzal, melly Gyarmathoz tartozik. Ut. posta Kéménd. Határa dombos ugyan, de termékeny mind buzára, mind borra. A lakosok mivelnek 900 hold szántóföldet, 92 1/2 h. kaszállót, 272 kapa szőlőt; legelője elég és jó; az uraságnak pedig derék erdeje van. Birja az esztergomi káptalan."^[4]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[5]

Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	440	451	435	407
Eltérés:		+2,5 %	-3,54 %	-6,43 %

Népességi statisztikák^[5]

Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	405	407
Eltérés:		+0,49 %

1910-ben 714-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 458 lakosából 398 magyar és 51 szlovák volt.

2011-ben 462 lakosából 335 magyar, 88 szlovák és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

2021-ben 404 lakosából 279 (+12) magyar, 97 (+4) szlovák, 1 (+1) cigány, 2 (+1) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

Nevezetességei

• Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt 18. századi, későbarokk római katolikus temploma. Oltárképe 1882-ben készült.
• Régi borospincék.
• Szüreti ünnepségek.
• Horgásztavak.

Képtár

• 
  Feszület a Köbölkút-Kőhídgyarmat út mentén
• 
  Víztározó a Párizsi-patakon
• 
  Víztározó a Párizsi-patakon
• 
  Víztározó a Párizsi-patakon