Párkány (település)

Párkány (szlovákul: Štúrovo kiejtése^ⓘ, németül: Gockern) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Párkány (egyértelműsítő lap).

Párkány (Štúrovo)
A város az esztergomi bazilikából, előtérben a Mária Valéria híddal
Párkány címere Párkány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	város
Polgármester	Szabó Jenő
Irányítószám	943 01
Körzethívószám	00421 (0) 36
Forgalmi rendszám	NZ
Testvérvárosok	Lista Esztergom Bruntál Castellarano Barót Törökbecse Gmina Kłobuck
Népesség
Teljes népesség	9322 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	812 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″47.799166666667, 18.718055555556
Párkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Párkány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Esztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik. A város és határa a Duna menti alföld délkeleti csücskében helyezkedik el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén.

A várostól északkeletre a Kovácspataki-hegyek (szlovák nevén 'Burda') vulkanikus sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja.

Az éves átlaghőmérséklet +10,8 °C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatást gyakorolnak a helyi mikroklímára.

Nevének eredete

Egyes feltételezések szerint^[2] a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett „Parka” (Πάρκα iii. 7. § 2) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt és a Dsigerdelen Parkan (= zsigerlyukasztó erőd, vagyis az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd) nevet adták neki.

A modern etimológia szerint a török parkan szó viszont a német eredetű régi magyar, „elővár” jelentésű párkány átvétele, és így közeli rokonságban van a köznapi értelemben vett „párkány” szóval. Valószínű, hogy végső soron azonos a perzsa nyelvből származtatott „barbakán” szóval.^[3]

1948-ban a csehszlovák kormányzat a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, Ľudovít Štúrról szlovákul Štúrovonak nevezte el^[4] (korábban Parkan volt a szlovák neve^[5]) – jóllehet Štúr Lajos sohasem járt Párkányban. Szlovák hírességekről elsősorban magyarlakta települések kaptak új nevet, például: Bős → Gabčíkovo, Cseklész → Bernolákovo, Dénesd → Jánošíková, Diószeg → Sládkovičovo, Gúta → Kolárovo, Gútor → Hamuliakovo, Ógyalla → Hurbanovo, Pered → Tešedíkovo, Salgó → Svätoplukovo, Szap → Palkovičovo (azóta visszavonták), Szete → Kubáňovo, Tornalja → Šafárikovo (azóta visszavonták), Tótmegyer → Palárikovo, Ürmény → Mojmírovce.^[6] Párkány szlovák nevéről (is) szóló és az ehhez kapcsolódó viták a rendszerváltástól napjainkig feszültséget okoznak a magyar többség és a szlovák kisebbség között.^[7]

Története

A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a város délkeleti határában, a 2012 után ipari parkká és kikötővé alakult egykori papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is.^[8] A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.

A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét (a pap részének kivételével) az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.^[9] 1403-ban Zsigmond több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta.^[10]

A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el,^[11] de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. 1685-ben is hadi tábor volt Párkány mellett.^[12]

Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda, valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok hagyománya maradt fenn egészen napjainkig.

1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi, nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt.

1919 május végén és június 1-én a Tanácsköztársaság katonái kétszer is elfoglalták Párkányt és Nánát.^[13]

A város, különösen a Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése, valamint Magyarország schengeni egyezményhez történt 2007-es csatlakozása, a határellenőrzés eltörlése óta, szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. A híd átadását követően a város környékének addigi 24%-os munkanélküliségi rátája a felére csökkent.^[14] A 2020-as években a bevásárlóturizmus élénkült meg.^[15] Párkányban mindenütt érvényesül a kétnyelvűség az utcai feliratokon; a hétköznapi életben a magyar nyelv használata az elsődleges.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[16]

Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	13 512	11 290	10 568	9322
Eltérés:		-16,44 %	-6,39 %	-11,79 %

Népességi statisztikák^[16]

Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	9361	9322
Eltérés:		-0,41 %

1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) anyanyelvű volt.

1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány volt.

2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.

2011-ben 10 919 lakosából 6624 magyar, 2930 szlovák, 90 cseh, 21 cigány, 30 egyéb és 1202 ismeretlen nemzetiségű volt.^[17]

2021-ben 9777 lakosából 6299 (+263) magyar, 2688 (+231) szlovák, 7 (+21) cigány, 2 (+2) ruszin, 134 (+12) egyéb és 647 ismeretlen nemzetiségű volt.^[18]

Oktatás

Alapiskolák

• Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
• Párkányi Adyho 6 Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
• Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola (zenei és képzőművészeti tagozatokkal)
• Speciális Alapiskola

A magyar tannyelvű alapiskolát 664 diák, a szlovák tannyelvűt 507 diák látogatta a 2019/20-as tanévben.^[19]

Középiskolák

• Gimnázium (4 osztályos, magyar illetve szlovák tannyelvű) – https://web.archive.org/web/20070827113516/http://www.gymn-sturovo.sk/
• Egyesített Középiskola (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.soupst.sk/
• Kereskedelmi Magánakadémia (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.1soa-sturovo.sk/

Nevezetességei

• A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000–2001 között építették újjá.
• A nyári hónapokban több ezer vendég számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (nyolc szabadtéri és fedett medencével), a város északi részén 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7 °C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.
• Nevezetességei közé tartozik a Fő utcában évente megrendezett Simon-Júda-vásár. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi őszi nagy vásár ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan látogatják, Esztergomon kívül, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkákat kínáló árus.
• III. János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.^[20]
• Párkányi Városi Múzeum: várostörténeti és néprajzi gyűjtemény, időszaki kiállítások.

Híres emberek

• Itt született 1795. május 27-én Balás Teofil Ferenc, Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató.
• Itt született 1895-ben Istvánffy Edvin gépészmérnök, egyetemi tanár.
• Itt született 1908-ban Nagy Ferenc Kossuth-díjas magyar kémikus.
• Itt született 1913. január 23-án és itt hunyt el 1998-ban Zahovay Ernő zeneszerző, előadóművész.
• Itt született 1922-ben és itt hunyt el 2008-ban Barta Gyula képzőművész.
• Itt született 1933. március 25-én és itt alkot Lábik János festőművész.
• Itt született 1937. október 22-én Kocsis Ernő festőművész.
• Párkánynánán született 1946. március 21-én Janiga József felvidéki magyar festő, grafikus, illusztrátor, pedagógus, „a Csallóköz festője”.
• Itt született 1947. június 15-én Peter Romsauer régészprofesszor.
• Itt született 1963-ban Juhász R. József író, költő, előadóművész, multimediális művész, kultúra- és művészetszervező.
• Itt született 1966. június 28-án Hajtman Béla szlovákiai magyar irodalmár, a lévai egyházi gimnázium igazgató tanára.
• Itt született 1966-ban Smidt Róbert fafaragó.
• Itt született 1984. augusztus 6-án Tóth Zsanett szlovák válogatott kézilabdakapus.
• Itt született 1985-ben Kadarkai Endre (Párkány, 1985. február 8.[2] –) magyar televíziós műsorvezető, riporter.
• Itt született 1994-ben Szurcsík Ádám magyar színész.

• Itt szolgált Koron Imre (1762-1800) plébános.
• Itt szolgált Majer Imre (1865–1936) pápai prelátus, bélai címzetes apát, apát-plébános.
• Itt szolgált Vércse Miklós (1932-2021) tanító, műfordító, helytörténész.

• Itt hunyt el 1663. augusztus 9-én Esterházy György szendrői címzetes püspök.

• Dr. Wertner Mór a 19–20. század fordulójának magyar történész-genealógusa 1908–21 között Párkányban élt és alkotott.
• Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond, akinek Dörmögő Dömötöre sok nemzedék alapolvasmánya volt.
• Itt tanult Fóthy János (1938) állatorvos, élelmiszer-higiénikus, helytörténeti író.

Testvérvárosai

• Esztergom, Magyarország
• Bruntál, Csehország
• Castellarano, Olaszország
• Barót, Románia
• Törökbecse, Szerbia
• Melbourne, Ausztrália

Képtár

• 
  A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca
• 
  A Fő utca éjszaka
• 
  A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával
• 
  III. János lengyel király szobra a párkányi csata 325. évfordulóján (Alkotók: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos)
• 
  Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom
• 
  A Mária Valéria híd
• 
  Újkőkori leletek Párkány területéről
• 
  Párkány és Esztergom, 1664
• 
  Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején
• 
  Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd