Limnosz
sziget Görögországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Limnosz (görög írással Λήμνος) sziget az Égei-tenger északi részén, Görögország területén.
Remove ads
Földrajz
Az Észak-Égei-szigetek egyike. Területe 476 km², lakossága 17 000 fő (2011), népsűrűsége 36 fő/km².
A kis-ázsiai partoktól 60 km-re fekszik, félúton Lészvosz és Thászosz között.
A sziget mintegy fele sík területű kisebb dombokkal, a nyugati rész viszont kifejezetten hegyvidékes. A vulkanikus eredetű, kopár hegyek között termékeny völgyek húzódnak. Legmagasabb pontja 470 m.
Legnagyobb települése és székhelye Mirina (2011-ben 8000 lakossal) a sziget nyugati partján.
Remove ads
Történelme
Limnoszt valószínűleg korábban egy etruszkokkal rokon nép lakta, majd a szigetet a dórok foglalták el és a lakosság beolvadt a görögökbe. Nyelvükről a limnoszi sztélé ad némi információt, amit görög betűkkel írtak az i.e. 6. században. A kutatók a sztélé nyelve és az etruszk valamint rét nyelv között hasonlóságot vélnek felfedezni.
Éghajlat
Történelem
A szigetet már a Kr. e. 4. évezredben lakták. A sziget őslakóit a pelaszgok váltották fel, akik egészen a Kr. e. 5. századig uralták Limnoszt, amikor is Athén gyarmatává tette és a saját lakóit telepítette be. A további évszázadokban hasonló fordulatokban volt része, mint az Égei-tenger keleti szigeteinek. 1204-ben Velence szerezte meg a szigetet, majd 1478-ban török kézre került és hivatalosan 1920-ban került csak vissza Görögországhoz.
Mitológia
A hagyomány szerint Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istenének volt a lakhelye.
Remove ads
Képek
- Romok a korai bronzkorból
- Mirina
- Mirina kikötője
- Varos
- Ammothines
- Fisini
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Fordítás
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads