Loránfi Antal

Loránfi Antal, születési néven Wielnberger Antal^[4] (Kecskemét, 1856. szeptember 5.^[5] – Budapest, Erzsébetváros, 1927. április 16.)^[6] magyar szobrász.

Loránfi Antal
Született	Wielnberger Antal 1856. szeptember 5.[1] Kecskemét
Elhunyt	1927. április 16. (70 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Bécsi Képzőművészeti Akadémia (–1882)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[3]
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Wielnberger Károly és Schubert Amália (1823–1902)^[7] fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte. 1879-től 1882-ig művészi ösztöndíjasként^[8] Edmund von Hellmer és Caspar von Zumbusch tanítványa volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd hazatérve az Iparművészeti Iskolában a kisplasztika tanára lett. Növendéke volt például Beck Ö. Fülöp szobrász. Plaketteket, portrészobrokat, kisplasztikai munkákat készített. 1900–1901-ben a Képzőművészeti Főiskolán Gulácsy Lajos festő mestere volt.

Felesége Lipp Irén volt.

Irodalom

• Simay Imre: Loránfi Antal (1856–1927) – a magyar kisplasztika megteremtője (Képzőművészet, 1927. 2. sz.)
• Lyka Károly: Loránfi Antal (Magyar Művészet, 1927)