Lucerna

A lucerna (Medicago) a hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség 83 fajjal. A legismertebb ezek közül a takarmánylucerna vagy alfalfa (M. sativa). Legtöbbjük évelő lágyszárú, az M. arborea cserje.

A „lucerna” lehetséges további jelentéseiről lásd: Lucerna (egyértelműsítő lap).

Lucerna
Takarmánylucerna (Medicago sativa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Faboideae Nemzetség- csoport: Trifolieae Nemzetség: Medicago L.
Kárpát-medencei fajok
Korongos lucerna (M. orbicularis) Komlós lucerna (M. lupulina) Takarmánylucerna (M. sativa) Sárkereplucerna (M. falcata) Cseplesz lucerna (M. prostrata) Keménytövisű lucerna (M. rigidula) Apró lucerna (M. minima) Arab lucerna (M. arabica) Déli lucerna (M. nigra) Homoki lucerna (M. × varia) (M. sativa × M. falcata)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lucerna témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lucerna témájú médiaállományokat és Lucerna témájú kategóriát.

Elterjedés

A lucernák fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, de takarmánynövényként való hasznosításukból eredően mindenhol elterjedtek.

Jellemzők

A hüvelytermés ívesen hajlott, vagy csigavonalban felcsavarodott, gyakran tüskés. A virágzat fürt, vagy fejecske. A levelek hármasan összetettek, a levélkék széle (legalább a váll közelében) fogacskás.

Levelei nyolcféle alapvető enzimet tartalmaznak. Minden 100 gramm lucerna 8000 NE A-vitamint, 20 000-40 000 NE K-vitamint tartalmaz, ami csökkenti a vérzést, és elősegíti a véralvadást. Tartalmaz továbbá B6-, D- és E-vitamint, gazdag kalciumban, magnéziumban, káliumban, béta-karotinban, foszforban.

Hashajtó és vízhajtó hatása van. Használható vesefertőzések kezelésére.

Speciális beporzási mechanizmus

A lucernák beporzása némileg speciális. A beporzás előtt a porzók feszült helyzetben vannak, felfelé igyekeznek csapódni. Amikor egy rovar az alsó szirmokat (csónak és evezők) megérinti, a porzók a rovar hasára csapódnak. Mivel a porzó többé nem kerül vissza az eredeti pozíciójába, a beporzás csak egyszer történhet meg. Az egyéves fajoknál ez a mechanizmus visszafejlődött, ezek önbeporzóak.^[1]