Müncheni egyezmény

A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.

Csehszlovákia területe:
1. németek által lakott Szudéta-vidék
2. Felvidék magyarok által lakott része
3. Kárpátalja
4. lengyel többségű Teschen
5. Cseh–Morva Protektorátus területe
6. Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság

Müncheni egyezmény
Az aláírók (b-j) Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano
Típusa	többoldalú népjogi szerződés
Aláírás dátuma	1938. szeptember 29.
Aláírás helye	München, Königsplatz, Führerbau
Aláírók	Harmadik Birodalom  Franciaország  Olasz Királyság  Egyesült Királyság
Életbelépés	1938. október 1.
Nyelvek	cseh
A Wikimédia Commons tartalmaz Müncheni egyezmény témájú médiaállományokat.

A második világháborúhoz vezető események

0. Lengyel–ukrán háború	1918.	11. 01. - 1919. 07. 18.
1. Versailles-i békeszerződés	1919.
2. Lengyel–szovjet háború	1919.	02. 14. - 1921. 03. 18.
3. Trianoni békeszerződés	1920.
4. Rapallói egyezmény	1920.	november 12.
5. Francia–lengyel katonai szövetség (en)	1921.	február 16.
6. Rigai béke (en)	1921.	március 18.
7. Menetelés Rómába	1922.	október 28 - 29.
8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en)	1923.	aug. - szept.
9. Müncheni sörpuccs	1923.	november 8.
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en)	1923.	- 1925.
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en)	1923.	- 1932.
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése	1925.
13. Dawes-terv (en)	1924.
14. Locarnói egyezmény	1925.	december 01.
15. Young-terv (en)	1929.
16. Nagy gazdasági világválság	1929.	október 24. – 1941.
17. Mandzsúria japán lerohanása (en)	1931.	09. 18. - 1932. 02. 26.
18. Mandzsukuo megszállása	1931	– 1942.
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en)	1932.	01. 28. – 03. 03.
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény	1932.	július 25.
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en)	1932.	02.02. - 1934.06.11.
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en)	1933.	01.01 - 05.31.
23. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	- 1936.
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben	1933.	- 1934.
25. A tanggui fegyverszünet (en)	1933.	május 31.
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en)	1933.	július 12.
27. Olasz–szovjet egyezmény (en)	1933.	szeptember 2.
28. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	ápr.- 1936. dec.
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en)	1933.	október 14.
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en)	1933.	okt. 19. - nov. 12.
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény	1934.	január 26.
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz	1935.	január 13.
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en)	1935.	március 16.
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 2.
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 16.
36. He-Umezu egyezmény (en)	1935.	06. 10. - 1937. 07. 07.
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en)	1935.	június 18.
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en)	1935.	december 9.
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború)	1935.	10. 3.- 1937. 02. 19.
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en)	1936.	március 7.
41. Spanyol polgárháború kezdete	1936.	júl. 17. - 1939. ápr. 1.
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény)	1936.	október 27.
43. Antikomintern paktum	1936.	november 25.
44. Suiyuan hadjárat (en)	1936.	október - november
45. Hsziani válság (en)	1936.	december 12-26.
46. Második kínai–japán háború	1937.	- 1945.
47. A USS Panay-incidens (en)	1937.	december 12.
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss)	1938.	március 12.
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en)	1938.	május 19 - 23.
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás	1938.	júl. 29. - aug. 11.
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en)	1938.	szeptember 16 - 17.
52. Müncheni egyezmény	1938.	szeptember 29.
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en)	1938.	október 01 - 10.
54. Első bécsi döntés	1938.	november 02.
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása	1939.	március 14.
56. Csehszlovákia német megszállása (en)	1939.	március 15.
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en)	1939.	március 20 - 22.
58. Magyar–szlovák kis háború	1939.	március 23 - 31.
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en)	1939.	március 26. - április 1.
60. Danzigi válság (en)	1939.	március - augusztus
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en)	1939.	március 31.
62. Albánia olasz lerohanása (en)	1939.	április 7-12.
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en)	1939.	ápr. 15.- aug. 21.
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés	1939.	május
65. Halhín-goli csata	1939.	május - szeptember
66. Molotov–Ribbentrop szerződés	1939.	augusztus 23.
67. Lengyelország német lerohanása	1939.	szept. 1. - okt. 6.

Előzmények

Közvetlen előzménye az anschluss, Ausztriának Németországhoz való csatolása volt 1938. március 12-én. Az egyezményt a Német Birodalom részéről Hitler, Nagy-Britannia részéről Neville Chamberlain, Franciaország részéről Édouard Daladier, Olaszország részéről Benito Mussolini kötötte meg.

Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívül élő német kisebbség, a Csehszlovákiában élő, Konrad Henlein által vezetett szudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként.

Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án

Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra.

Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását.

Az egyezmény

Az egyezmény leglényegesebb része:

"Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért.

1. A kiürítés október 1-jén kezdődik.

2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik, mégpedig anélkül, hogy a meglevő berendezések bármelyikét lerombolnák, és hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a kiürítés az említett berendezések megrongálása nélkül menjen végbe.

3. A kiürítés módozatait részleteiben egy Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből álló bizottság fogja megállapítani.

4. A túlnyomórészt németek lakta területek német csapatok által való fokozatos megszállása október 1-jén kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt négy zónát a német csapatok a következő sorrendben fogják megszállni..."^[1]

Következmények

Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban a második világháború kitörését, sőt, inkább elősegítette azt.

Az egyezmény következményeként Lengyelország egyoldalúan megszállta Teschen vidékét, Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kapott, Magyarország pedig tárgyalásokba kezdett a magyar lakta vidékek visszacsatolásáról. Ipolyságot még a tárgyalások során visszaadták. A magyar kisebbség öntudatra ébredt és tiltakozott illetve demonstrált jogos követelései mellett. A szlovák–magyar viszony elmérgesedett és pattanásig feszült, határincidensekre is sor került, főképp az első bécsi döntést követően.

A csehszlovák területvesztés súlyos belpolitikai válságot okozott, melynek során új, de már kényszerpályán mozgó cseh kormányok alakultak. Eduard Beneš nagyobb összeget menekített a Londoni Bankba, hogy emigráns kormányt alakíthasson, majd röviddel ezután lemondott és légi úton emigrált. A Szudétavidékről elmenekülők közül csak a cseheket fogadták be, a zsidókat és politikai menekült németeket kiadták a német birodalomnak, akik közvetlenül ezt követően vagy a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A katonai vezetés egy része ellenállt volna, s a cseh politikai vezetést árulással vádolta, de katonai puccsra nem került sor. Egyik hangadójuk Emanuel Moravec később az egyik legkitartóbb cseh kollaboráns lett.

Az első bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról 1938. november 2-án. 1939. március 14-én német nyomásra Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, melynek élére a tisói klérofasiszta bábkormány került. Másnapra Hitler bevonult Prágába, s a német birodalom részeként létrehozták a Cseh–Morva Protektorátust. Magyarország elfoglalta az anarchiába süllyedő Kárpátalját és a feszült katonapolitikai helyzetben kitört a magyar–szlovák kis háború, melynek további eszkalálódását 1939 április elején sikerült megállítani.

A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezett kisantant szövetséget, mely az antant hatalmak bábáskodásával jött létre az 1920-as évek elején.