Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

A mérésügy hierarchiájának csúcsán a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal áll, amely önálló metrológiai kutató- és hitelesítő laboratóriumokkal is rendelkezik. Munkájához kapcsolódik az OIML Organistation Internationale de Métrologie Légale.^[4] A 2012. évi állapot szerint 57 tagországa van.^[5] Munkájához regionális és nemzetközi szervezetek kapcsolódnak^[6]

A mérésügyben egyenrangúak a MKEH szervezetével az egyes országok mérésügyi hivatalai (alapjában véve a méteregyezmény tagországainak intézményei)

NPL National Physical Laboratory, Nagy Britannia^[7]
NIST National Institute of Standards and Technology, Amerikai Egyesült Államok^[8]
PTB Német Szövetségi Köztársaság^[9]
METAS, Svájc^[10] Metrological Accreditation Service
LNE, Franciaország^[11]
NIM, Kínai Népköztársaság^[12]
NRC, Kanada^[13]
MNI Ausztrália^[14]
BEV Ausztria^[15]
DZM Horvátország^[16]
ČMI Cseh Köztársaság^[17]
ISIRI Irán^[18]
NSAI Írország^[19]
NPLI Izrael^[20]
MSE Olaszország^[21]
GUM Lengyelország^[22]
VNIIMSz Oroszország^[23]
BRML Románia^[24]
DMDM Szerbia^[25]
SMÚ Szlovákia^[26]
URSM Szlovénia^[27]
CEM Spanyolország^[28]
SWEDAC Svédország^[29]
STAMEQ Vietnám^[30]

A szabályokért és azok megtartásért korábban a törvényhatóságoknak kellett eljárniuk (a vármegyék és a törvényhatósági jogokkal felruházott városok). Felelősségük körébe a hossz-, a terület- és az űrmérték tartozott. Ez utóbbiakat a hordójelző állomások látták el. A XIX. századtól a tömegmérés önállóan is szerepel a törvényekben. Az említett mennyiségeken kívüli, egyéb mennyiségek mértékegységei először a métertörvényben jelentek meg (1874. évi VIII. tc.): az „erőmérték” (a lóerő) és a térfogatmérték (akkori nevén: köbmérték). Az 1907. évi V. törvényben további mennyiségek mértékegysége is megjelenik: nyomás, villamos töltés, ellenállás, áram és feszültség, a hőmérséklet és a nehézségi gyorsulás.

1655. évi XXXI. törvény: a mázsákat, meg a száraz és folyó testek mértékeit az egész országban egyenlővé kell tenni a pozsonyival; a hegyvám beszedésénél husz év óta divatba jött felülfizetéseket a vármegyék szüntessék meg. A budai és a pozsonyi mértékeket egymásnak megfelelőnek ismeri el. A hegyvám tulajdonosok felelősek a végrehajtásért.
1696 Budai Mértékfelügyelő^[31]
1715 Elhelyezik a pozsonyi városháza falán az ú.n. pozsonyi mértékrendszer, az öl (1901,9 mm) és a pozsonyi rőf (784 mm) tábláit^[32]
1807. évi XXII. törvénycikk a mértékek és a pénzláb egyenlősítéséről^[33]
1854 az Alsó-ausztriai (bécsi) mértékegységek kötelező előírása
1871 évi XVI. törvénycikk a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről^[34]
1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról. Megalakul a Magyar Királyi Mértékügyi Bizottság.
1874. évi XXXI. törvénycikk a métermérték behozataláról szóló törvény keresztülvitele czéljából az 1874. évre szükséges póthitelről
1875. évi LVIII. törvénycikk a metermérték-törvény behozataláról szóló 1874. évi VIII. törvénycikk 16-ik szakaszának módosítása iránt
1876 évi II. törvénycikk a méter-mérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
1891. évi VI. törvénycikk a méter-mérték behozataláról szóló 1874:VIII. tc. némely határozmányainak módositásáról^[35]
1907. évi V. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről; a mértékügynek a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő egységes műszaki vezetésére Budapesten Magyar Királyi Központi Mértékügyi Intézet állíttatik fel, továbbá: A hordójelző hivatalok működése a területileg illetékes állami mértékhitelesitő hivatalok állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
1919 Az intézet neve megváltozik: Központi Mértékügyi Intézet
1936. évi XXV. törvénycikk az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről
1942. évi VII. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. törvénycikk módosításáról
1948 LV. tc. méterrendszer a földnyilvántartásban
213/1950. (VIII. 20.) MT rendelet a hitelesítési kötelezettség alá eső mértékek, mérőeszközök és készülékek ellenőrzése tárgyában
293/1950. (XII. 21.) MT rendelet a mérésügyről. A Központi Mértékügyi Intézet elnevezése a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve: Mérésügyi Intézet
36/1951. (II. 4.) MT rendelet
73/1952. (VIII. 27.) MT rendelet az Országos Mérésügyi Hivatal létesítéséről^[36]^[37]
1067/1954. (VIII. 27.) számú MT határozat az Áruraktározási Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal és az Országos Mérésügyi Hivatal feletti főfelügyeleti jog gyakorlásáról
8/1976 MT rendelet a mérésügyről
1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről, 295. § „Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”
61/1984. (XII. 13.) MT rendelet a 8/1976 (IV. 27.) MT. rendelet módosításáról
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében jelenleg is hatályos
2212/2006. (XII. 7.) Korm. határozat az Országos Mérésügyi Hivatal megszüntetéséről
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról^[38]
2010 320/201 (XII.27.) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról^[39]
1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat
365/2016 (XI.29) Korm.sz. Budapest fővárosi Kormányhivatal kijelölése ^[40]

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Története

Feladatai

Hatóságok és osztályok

Szerepe a mérésügy nemzetközi rendszerében

Története

Források

Wikiwand - on