Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben

A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyományaként az összes választást az Egységes Párt, illetve annak utódjai (Nemzeti Egység Pártja 1932-1938 között, majd Magyar Élet Pártja) nyerték.

Bővebben: Magyarországi országgyűlési választások

A Horthy-rendszert megelőző Tanácsköztársaság választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolai osztályt végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő 1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezetésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt. A kampányidőszakot és a választások lezajlását rendszeresen a kormánypárt hatalmi státuszának megőrzését biztosító antidemokratikus visszaélések kísérték.^[1][2]

Az 1920-as választások

Bővebben: 1920-as magyarországi nemzetgyűlési választás

A választásokat 1920. január 25-26-án tartották meg azokban a választókerületekben, illetve választókerület-csonkokban, amelyek nem álltak idegen megszállás alatt. A választás adatainak teljes feldolgozására még nem került sor. Ennek következtében 22 választókerületben nem ismert sem az érvénytelen szavazatok száma, és legtöbbjükben a választásra jogosultaké sem, csak az érvényes szavazatoké. További 22 kerületben kizárólag a győztes jelölt neve és pártállása ismert. 39 kerületben egyhangú választás történt. A maradék 80 kerületben a részvételi arány 88,52% volt. Érdekes, hogy a leadott szavazatok 10,38%-a érvénytelen volt. Ezt a rutintalansággal, valamint a szociáldemokrata bojkottal lehet magyarázni.

A KNEP és az OKGFP koalíciójával alakult kormány. A szerb és román megszálló csapatok kivonulásával pótválasztásokat tartottak.

A felszabadult Tiszántúlon 1920 júniusában és júliusában 5 hétvégén át tartották a választásokat. Ezek eredményeiről adatok még kisebb arányban állnak rendelkezésre, mint a januári fordulókéról. A 44 választókerületből mindössze 13-ról vannak pontos adatok. 3-ban egyhangú választásra került sor, 16-ból csak a győztes ismert. 12 helyen részben ismertek az eredmények. A maradékban a részvételi arány 88,2% volt. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,69% volt, ami a gyenge szociáldemokrata befolyással magyarázható.

A felszabadult Baranyában 1921. október 30-31-én tartották a választásokat. 1 körzetben egyhangú volt. 4 helyen az adatok részlegesen ismertek, 7-ben teljesen. Itt a részvételi arány 93,01%.

A kiegészítő választások lezajlása után az időközi választások eredményeit figyelembe véve a következőképpen alakult a parlament:

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárti	196	89,50%
ellenzék	12	5,48%
független	11	5,04%
Összesen	219	100%

Szervezet	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)	84	38,36%	kormánypárt
Országos Kisgazda- és Földműves Párt (OKGP)	75	34,25%	kormánypárt
Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (KKGFpP)	29	13,24%	kormánypárt
Nemzeti Demokrata Polgári Párt (NDP)	6	2,74%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Kisgazda Párt (KNKGP)	4	1,83%	kormánypárt
Kisgazda Párt (KGP)	2	0,91%	kormánypárt
Keresztény Nemzeti Párt (KNP)	2	0,91%	ellenzék
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt (KSZGP)	1	0,46%	ellenzék
Független 48-as Kisgazdapárt	1	0,46%	kormánypárt
Magyar Nemzeti Munkáspárt (MNMP)	1	0,46%	ellenzék
Magyarországi Munkáspárt (MMP)	1	0,46%	ellenzék
Pártonkívüli	11	5,02%	független
Kormánytámogató pártonkívüli	1	0,46%	kormánypárt
Ellenzéki pártonkívüli	1	0,46%	ellenzék
Összesen	219	100%	―

Az 1922-es választások

A választásokat 1922. május 28-án, június 1-jén, valamint június 12-én, 13-án és 15-én tartották. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.^[3] A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát.

Szervezet	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Egységes Párt (EP)	623 201	38,18%	140	57,38%	kormánypárt
Nemzeti Polgári Párt (NPP)	22 764	1,39%	2	0,82%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)	70 706	4,33%	10	4,10%	kormánypárt
Keresztény Egység Tábora (KET)	59 508	3,65%	5	2,05%	kormánypárt
Keresztény Földmíves és Polgári Párt (KFPP)	103 705	6,35%	11	4,51%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Párt (KNP)	3 547	0,22%	―	―	nem jutott be
Szövetkezett Keresztény Ellenzék (SZKE)	20 610	1,26%	2	0,82%	ellenzék
Keresztényszocialista Párt (KSZP)	69 096	4,23%	7	2,87%	ellenzék
48-as Kisgazda Párt (48KGP)	26 972	1,65%	2	0,82%	ellenzék
Magyarországi Munkáspárt (MMP)	7 768	0,48%	1	0,41%	ellenzék
Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (FKGP)	66 693	4,09%	5	2,05%	ellenzék
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt	33 220	2,04%	1	0,41%	ellenzék
Liberális Ellenzék	84 307	5,17%	8	3,28%	ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)	277 481	17,00%	25	10,25%	ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Blokk (MNSZB)	1 423	0,09%	―	―	nem jutott be
Gazdasági Párt (GP)	7 545	0,46%	―	―	nem jutott be
Honvédelmi Párt (HP)	8 067	0,49%	―	―	nem jutott be
Keresztény Földmíves és Iparos Párt (KFIP)	3 584	0,22%	1	0,41%	ellenzék
Pártonkívüli	142 067	8,70%	24	9,84%	8 ellenzéki, 3 kormánytámogató
Összesen	1 632 264	100%	244	100%	―

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárt	157	64,34%
ellenzék	73	29,10%
független	14	5,74%
Összesen	244	100%

Nézet	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
konzervatív	149	61,07%	kormánypárti 142, ellenzéki 2
keresztény	39	15,98%	kormánypárti 16, ellenzéki 23
kisgazda	8	3,28%	ellenzéki
liberális	9	3,69%	ellenzéki
szociáldemokrata	26	10,66%	ellenzéki
pártonkívüli	13	5,33%	független
Összesen	244	100%	―

Kormányoldal nézete	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
konzervatív	141	89,24%
keresztény	17	10,76%
Összesen	158	100%

Ellenzék nézete	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
konzervatív	8	10,96%
keresztény	22	30,14%
kisgazda	8	10,96%
szociáldemokrata	26	35,62%
liberális	9	12,33%
Összesen	73	100%

Az 1926-os választások

A belügyminiszter a választásokat 1926. december 8-18-ra tűzte ki. A részvételi arány a 91 egyhangú körzet miatt 51,25% volt. Ahol volt tényleges szavazás, ott a részvételi arány 76,02% volt.

Szervezet	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP)	43263	3,78%	2	0,82%	ellenzék
Egységes Párt (EP)	579564	50,68%	170	69,38%	kormánypárt
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP)	175275	15,33%	35	14,29%	kormánypárt
Agrárpárt (AP)	16355	1,43%	3	1,22%	ellenzék
Független '48-as Kisgazdapárt	9963	0,87%	―	―	nem jutott be
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt	4317	0,38%	―	―	nem jutott be
Egyesült Balpárt	90132	7,58%	9	5,71%	ellenzék
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt	13564	1,19%	1	0,41%	ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt	126824	11,09%	14	5,71%	ellenzék
Magyar Nemzeti Szociális Párt	1118	0,10%	1	0,41%	ellenzék
Pártonkívüli	83208	7,28%	10	4,08%	független
Összesen	1 143 583	100%	245	100%	―

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárti	205	83,67%
ellenzék	30	12,24%
független	10	4,08%
Összesen	245	100%

Nézet	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
fajvédő	2	0,82%	ellenzéki
konzervatív	170	69,38%	kormánypárti
keresztény	35	14,29%	kormánypárti
kisgazda	3	1,22%	ellenzéki
liberális	10	4,08%	ellenzéki
szociáldemokrata	15	6,12%	ellenzéki
pártonkívüli	10	4,08%	független
Összesen	245	100%	―

Kormányoldal megoszlása	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
konzervatív	170	82,93%
keresztény	35	17,07%
Összesen	205	100%

Ellenzék megoszlása	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
fajvédő	2	6,67%
kisgazda	3	10%
liberális	10	33,33%
szociáldemokrata	15	50%
Összesen	30	100%

Az 1931-es választások

A választásokat 1931. június 28-30-án tartották. A részvétel a 67 egyhangú kerület miatt 59,25% volt. Ahol ténylegesen volt szavazás, ott a jogosultak 78,2%-a adta le érvényes voksát.

Szervezet	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja	4 804	0,32%	―	―	nem jutott be
Fajvédők	4 346	0,,29%	―	―	nem jutott be
Egységes Párt	687 732	45,53%	157	64,09%	kormánypárt
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt	184 618	12,22%	32	13,96%	kormánypárt
Szövetkezett Polgári Pártok	6 929	0,46%	―	―	nem jutott be
Keresztény Ellenzék	17 880	1,18%	2	0,82%	ellenzék
Keresztényszocialista Párt	10 996	0,73%	1	0,41%	ellenzék
Független Keresztényszocialista Párt	2 096	0,14%	―	―	nem jutott be
Keresztény Szociális és Gazdasági Párt	2 343	0,16%	―	―	nem jutott be
Keresztény Gazdasági Ellenzéki Párt (KNEP)	7 109	0,47%	1	0,41%	ellenzék
Független Polgári Párt	7 316	0,48%	1	0,41%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Ellenzéki Párt	5 318	0,35%	1	0,41%	ellenzék
Független Kisgazdapárt	173 477	11,48%	10	4,08%	ellenzék
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt	5 198	0,34%	―	―	nem jutott be
Kisgazda, Kisiparos és Földmíves Nagyatádi Párt	1 586	0,1%	―	―	nem jutott be
Kisgazda	3 735	0,25%	―	―	nem jutott be
Agrárdemokrata	3 567	0,24%	1	0,41%	ellenzék
Egységes Szabadelvű Demokrata Párt	45 977	3,04%	4	1,63%	ellenzék
Nemzeti Demokrata Polgári Párt	15 933	1,05%	2	0,82%	ellenzék
Győri Gazdasági Párt	1 936	0,13%	―	―	nem jutott be
Független Balpárt	5 213	0,35%	―	―	nem jutott be
Egyesült Ellenzék	2 891	0,19%	1	0,41%	ellenzék
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt	28 518	1,89%	―	―	nem jutott be
Nemzeti Radikális Párt	6 057	0,4%	1	0,41%	ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt	165 794	10,98%	14	5,71%	ellenzék
Pártonkívüli	76 149	5,04%	14	5,71%	független
Pártonkívüli ellenzéki	15 587	1,03%	1	0,41%	ellenzék
Pártonkívüli kisgazda	7 901	0,52%	―	―	nem jutott be
Pártonkívüli gazdasági	7 639	0,51%	―	―	nem jutott be
Pártonkívüli keresztény ellenzéki	412	0,03%	―	―	nem jutott be
Pártonkívüli kormánypárti	1 439	0,1%	1	0,41%	kormánypárt
Összesen	1 510 496	100%	245	100%	―

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárti	190	77,55%
ellenzék	41	16,73%
független	14	5,71%
Összesen	245	100%

Nézet	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
fajvédő	1	0,41%	ellenzéki
konzervatív	158	64,49%	kormánypárti
keresztény	37	15,1%	kormánypárti 32, ellenzéki 5
kisgazda	11	4,49%	ellenzéki
liberális	10	4,08%	ellenzéki
szociáldemokrata	14	5,71%	ellenzéki
pártonkívüli	14	5,71%	független
Összesen	245	100%	―

Kormányoldal megoszlása	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
keresztény	32	16,84%
konzervatív	158	83,16%
Összesen	190	100%

Ellenzék megoszlása	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
keresztény	5	12,2%
fajvédő	1	25%
kisgazda	11	2,44%
liberális	10	24,39%
szociáldemokrata	14	34,15%
Összesen	12	100%

Az 1935-ös választások

A választásokat 1935. március 31-től április 4-ig, valamint április 6-7-én tartották. A részvételi arány az 53 egyhangú kerület miatt 65,68% volt. Ahol ténylegesen voltak választások, ott a részvétel 79,75% volt.

Szervezet	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Nemzeti Egység Pártja	935 723	47,4%	170	69,39%	kormánypárt
Független Kisgazdapárt	387 351	19,62%	22	8,98%	ellenzék
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt	175 165	8,87%	14	5,71%	ellenzék
Magyarországi Szociáldemokrata Párt	132 052	6,69%	11	4,49%	ellenzék
Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék	72 407	3,67%	7	2,86%	ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Párt	75 318	3,82%	2	0,82%	ellenzék
Reformnemzedék	14 478	0,73%	2	0,82%	ellenzék
Nemzeti Legitimista Néppárt	40 025	2,03%	1	0,41%	ellenzék
Népakarat Pártja	7 431	0,38%	1	0,41%	ellenzék
Keresztény Ellenzék	9 156	0,46%	1	0,41%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Front	8 526	0,43%	1	0,41%	ellenzék
Magyarországi Földmíves és Munkáspárt	11 004	0,56%	1	0,41%	ellenzék
Nemzeti Agrár Ellenzék	5 320	0,27%	1	0,41%	ellenzék
Országos Függetlenségi és Kossuth Párt	5 648	0,29%	1	0,41%	ellenzék
Nemzeti Radikális Párt	17 031	0,86%	―	―	nem jutott be
Szabad Polgári Párt	2 527	0,13%	―	―	nem jutott be
Kispolgárok és Munkások Egyesült Nemzeti Pártja	915	0,05%	―	―	nem jutott be
Magyar Igazság Pártja	546	0,03%	―	―	nem jutott be
pártonkívüli	46 599	2,36%	8	3,27%	független
pártonkívüli ellenzéki	16 556	0,84%	2	0,82%	ellenzék
pártonkívüli legitimista	10 325	0,52%	―	―	nem jutott be
Összesen	1 974 089	100%	245	100%	―

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárti	170	69,39%
ellenzék	67	27,34%
független	8	3,27%
Összesen	245	100%

Nézet[4]	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
konzervatív (Gömbös-párti)	130-140	53,06% - 57,14%	kormánypárti
konzervatív (nem Gömbös-párti)	30-40	12,24% - 16,32%	kormánypárti
konzervatív ellenzék	6	2,45	ellenzéki
keresztény-konzervatív	17	6,94%	ellenzéki
fajvédő	2	0,82%	ellenzéki
nemzetiszocialista	3	1,22%	ellenzéki
kisgazda	24	9,8%	ellenzéki
liberális	10	4,08%	ellenzéki
szociáldemokrata	11	4,49%	ellenzéki
pártonkívüli	2	0,81%	független
Összesen	245	100%	―

Az 1939-es választások

A választásokat 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartották. Az egyéni szavazáson a 2 egyhangú kerület miatt 79,96% volt a részvételi arány. Ahol tényleges választásra került sor, ott a részvétel 90,98% volt. Listás szavazáson a részvétel a 2 egyhangú megye miatt 84,88% volt, ahol ténylegesen szavaztak, ott a részvétel 88,9% volt. A szavazás teljesen titkos volt.

A parlament megalakulástól 1944 őszéig összesen 17 alkalommal tartottak időközi választást, folyamatos MÉP győzelemmel. Az utolsó választási aktusokra már a német megszállás után került sor: ekkor egyhangú szavazással került a képviselőházba Rátz Jenő (1944. május 28.), Sztójay Döme (1944. június 30.) és Bárdossy László (1944. július 2.) is.

Szervezet	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Magyar Élet Pártja (MÉP)	1 871 375	50,76%	181	69,62%	kormánypárt
Nyilaskeresztes Párt (NYKP)	530 405	14,39%	29	11,15%	ellenzék
Független Kisgazdapárt (FKGP)	569 054	15,44%	14	5,38%	ellenzék
Szociáldemokrata Párt (SZDP)	126 237	3,42%	5	1,92%	ellenzék
Polgári Szabadságpárt	57 766	1,57%	5	1,92%	ellenzék
Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (EMNSZP)	78 806	2,14%	4	1,54%	ellenzék
Egyesült Kereszténypárt (EKP)	56 943	1,54%	4	1,54%	ellenzék
Keresztény Nemzeti Szocialista Front (KNSZF)	87 533	2,37%	3	1,15%	ellenzék
Nemzeti Front (NF)	64 328	1,74%	3	1,15%	ellenzék
Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt (MNSZFMP)	36 137	0,98%	3	1,15%	ellenzék
Népakarat Párt	8 970	0,24%	1	0,38%	ellenzék
Nemzeti Reformpárt (NREFP)	22 122	0,6%	―	―	nem jutott be
Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt (KNFP)	14 024	0,38%	―	―	nem jutott be
Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP)	10 872	0,29%	―	―	nem jutott be
Nemzeti Kisgazda, Iparos és Munkáspárt	6 110	0,17%	―	―	nem jutott be
Független Néppárt (FNP)	3 568	0,1%	―	―	nem jutott be
Nemzeti Földmíves, Kisiparos és Munkáspárt	3 453	0,09%	―	―	nem jutott be
Keresztény Ellenzék (KE)	2 384	0,06%	―	―	nem jutott be
Magyar Fajvédő Párt	1 288	0,03%	―	―	nem jutott be
Polgári Agrárpárt	873	0,02%	―	―	nem jutott be
pártonkívüli	22 898	0,62%	2	0,77%	független
„pártonkívüli fajvédő”	21 107	0,57%	1	0,38%	ellenzék
pártonkívüli szélsőjobb	87 830	2,38%	5	1,92%	ellenzék
pártonkívüli kormánytámogató	2 493	0,07%	―	―	nem jutott be
Összesen	3 686 603	100%	260	100%	―

Oldal	Mandátumok száma	Mandátumok aránya
kormánypárti	181	69,62%
ellenzék	77	29,61%
független	2	0,77%
Összesen	260	100%

Nézet	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
konzervatív	181	69,62%	kormánypárt
fajvédő	1	0,38%	ellenzéki
nemzetiszocialista	48	18,46%	ellenzéki
keresztény	4	1,54%	ellenzéki
kisgazda	14	5,38%	ellenzéki
liberális	5	1,92%	ellenzéki
szociáldemokrata	5	1,92%	ellenzéki
pártonkívüli	2	0,77%	független
Összesen	260	100%	―