Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben

From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyományaként az összes választást az Egységes Párt, illetve annak utódjai (Nemzeti Egység Pártja 1932-1938 között, majd Magyar Élet Pártja) nyerték.

A Horthy-rendszert megelőző Tanácsköztársaság választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolai osztályt végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő 1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezetésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt. A kampányidőszakot és a választások lezajlását rendszeresen a kormánypárt hatalmi státuszának megőrzését biztosító antidemokratikus visszaélések kísérték.[1][2]

Remove ads

Az 1920-as választások

A választásokat 1920. január 25-26-án tartották meg azokban a választókerületekben, illetve választókerület-csonkokban, amelyek nem álltak idegen megszállás alatt. A választás adatainak teljes feldolgozására még nem került sor. Ennek következtében 22 választókerületben nem ismert sem az érvénytelen szavazatok száma, és legtöbbjükben a választásra jogosultaké sem, csak az érvényes szavazatoké. További 22 kerületben kizárólag a győztes jelölt neve és pártállása ismert. 39 kerületben egyhangú választás történt. A maradék 80 kerületben a részvételi arány 88,52% volt. Érdekes, hogy a leadott szavazatok 10,38%-a érvénytelen volt. Ezt a rutintalansággal, valamint a szociáldemokrata bojkottal lehet magyarázni.

A KNEP és az OKGFP koalíciójával alakult kormány. A szerb és román megszálló csapatok kivonulásával pótválasztásokat tartottak.

A felszabadult Tiszántúlon 1920 júniusában és júliusában 5 hétvégén át tartották a választásokat. Ezek eredményeiről adatok még kisebb arányban állnak rendelkezésre, mint a januári fordulókéról. A 44 választókerületből mindössze 13-ról vannak pontos adatok. 3-ban egyhangú választásra került sor, 16-ból csak a győztes ismert. 12 helyen részben ismertek az eredmények. A maradékban a részvételi arány 88,2% volt. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,69% volt, ami a gyenge szociáldemokrata befolyással magyarázható.

A felszabadult Baranyában 1921. október 30-31-én tartották a választásokat. 1 körzetben egyhangú volt. 4 helyen az adatok részlegesen ismertek, 7-ben teljesen. Itt a részvételi arány 93,01%.

A kiegészítő választások lezajlása után az időközi választások eredményeit figyelembe véve a következőképpen alakult a parlament:

További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Szervezet, Mandátumok száma ...
Remove ads

Az 1922-es választások

A választásokat 1922. május 28-án, június 1-jén, valamint június 12-én, 13-án és 15-én tartották. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.[3] A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát.

További információk Szervezet, Szavazatok száma ...
További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Nézet, Mandátumok száma ...
További információk Kormányoldal nézete, Mandátumok száma ...
További információk Ellenzék nézete, Mandátumok száma ...
Remove ads

Az 1926-os választások

A belügyminiszter a választásokat 1926. december 8-18-ra tűzte ki. A részvételi arány a 91 egyhangú körzet miatt 51,25% volt. Ahol volt tényleges szavazás, ott a részvételi arány 76,02% volt.

További információk Szervezet, Szavazatok száma ...
További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Nézet, Mandátumok száma ...
További információk Kormányoldal megoszlása, Mandátumok száma ...
További információk Ellenzék megoszlása, Mandátumok száma ...
Remove ads

Az 1931-es választások

A választásokat 1931. június 28-30-án tartották. A részvétel a 67 egyhangú kerület miatt 59,25% volt. Ahol ténylegesen volt szavazás, ott a jogosultak 78,2%-a adta le érvényes voksát.

További információk Szervezet, Szavazatok száma ...
További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Nézet, Mandátumok száma ...
További információk Kormányoldal megoszlása, Mandátumok száma ...
További információk Ellenzék megoszlása, Mandátumok száma ...
Remove ads

Az 1935-ös választások

A választásokat 1935. március 31-től április 4-ig, valamint április 6-7-én tartották. A részvételi arány az 53 egyhangú kerület miatt 65,68% volt. Ahol ténylegesen voltak választások, ott a részvétel 79,75% volt.

További információk Szervezet, Szavazatok száma ...
További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Nézet, Mandátumok száma ...
Remove ads

Az 1939-es választások

A választásokat 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartották. Az egyéni szavazáson a 2 egyhangú kerület miatt 79,96% volt a részvételi arány. Ahol tényleges választásra került sor, ott a részvétel 90,98% volt. Listás szavazáson a részvétel a 2 egyhangú megye miatt 84,88% volt, ahol ténylegesen szavaztak, ott a részvétel 88,9% volt. A szavazás teljesen titkos volt.

A parlament megalakulástól 1944 őszéig összesen 17 alkalommal tartottak időközi választást, folyamatos MÉP győzelemmel. Az utolsó választási aktusokra már a német megszállás után került sor: ekkor egyhangú szavazással került a képviselőházba Rátz Jenő (1944. május 28.), Sztójay Döme (1944. június 30.) és Bárdossy László (1944. július 2.) is.

További információk Szervezet, Szavazatok száma ...
További információk Oldal, Mandátumok száma ...
További információk Nézet, Mandátumok száma ...
Remove ads

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads