Mahiljovi terület

A Mahiljovi terület avagy Mogiljovi terület (belarusz nyelven Магілёўская вобласць, oroszul Могилёвская область [Magiljovszkájá oblászty]) Fehéroroszország egyik közigazgatási egysége. Az ország keleti részén terül el, székhelye Mahiljov. Délről a Homeli, nyugatról a Minszki, északról a Vicebszki terület határolja; keletről pedig Oroszország Szmolenszki és Brjanszki területével határos.

Mahiljovi terület (Магілёўская вобласць)
Mahiljovi terület címere Mahiljovi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Székhely	Mahiljov
ISO 3166-2 kód	BY-MA
Elnök	Petr Mihajlovics Rudnik
Járások	21
Járási jogú városok	2
Székhely	Mahiljov
Alapítás éve	1938. január 15.
Polgármester	Piotr Rudnik Vladimir Domanevsky Anatol Isačanka
Népesség
Teljes népesség	971 365 fő (2025. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	191 m
Terület	29 079,01 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 43′ 31″, k. h. 30° 23′ 11″53.7254, 30.3863
Mahiljovi terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahiljovi terület témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Történelem

A Mahiljovi területet 1938. január 15-én hozták létre. 1954 januárjában a megszűnő Babrujszki terület 4 járását (Babrujszki, Kiravszki, Klicsavi, Aszipovicsi) hozzácsatolták. Mai területe 1960-ban alakult ki, amikor a Hluszki járást átcsatolták a Minszki területtől.

Közigazgatás

A Berezina folyó

A területi adminisztráció épülete Mahiljovban

A mahiljovi városháza

Babrujszki utcakép

Hluszk

A Szűz Mária-templom Szlavharadban

A Mogiljovi terület 21 járásra és 2 járási jogú városra (Mahiljov, Babrujszk) oszlik. 15 városa, 9 városi jellegű települése és 194 községi tanácsa van (ez utóbbiak 3083 falusi települést igazgatnak).

Járások

A Mahiljovi terület járásai

Belinyicsi járás (Белыничский район) Babrujszki járás (Бобруйский район) Bihavi járás (Быховский район) Hluszki járás (Глусский район) Horki járás (Горецкий район) Dribini járás (Дрибинский район) Kiravszki járás (Кировский район) Klimavicsi járás (Климовичский район) Klicsavi járás (Кличевский район) Krasznapollei járás (Краснопольский район) Kricsavi járás (Кричевский район) Kruhlajei járás (Круглянский район) Kaszcjukovicsi járás (Костюковичский район) Mahiljovi járás (Могилёвский район) Mszciszlavi járás (Мстиславский район) Aszipovicsi járás (Осиповичский район) Szlavharadi járás (Славгородский район) Hocimszki járás (Хотимский район) Csavuszi járás (Чаусский район) Cserikavi járás (Чериковский район) Sklovi járás (Шкловский район)

Legnagyobb városai

Zárójelben a 2006-os becsült népesség^[2]

• Mahiljov (366,8 ezer fő)
• Babrujszk (220,2 ezer fő)
• Aszipovicsi (34,5 ezer fő)
• Horki (33,8 ezer fő)
• Kricsav (27,2 ezer fő)
• Bihav (16,5 ezer fő)
• Klimovicsi (14,8 ezer fő)
• Sklov (13,4 ezer fő)

Városok és városi jellegű települések

(Zárójelben a hivatalos orosz nyelvű elnevezés szerepel.)

Városok listája

• Aszipovicsi (Oszipovicsi)
• Babrujszk (Bobrujszk)
• Bihav (Bihov)
• Csavuszi (Csauszi)
• Cserikav (Cserikov)
• Horki (Gorki)
• Kaszcjukovicsi (Kosztyukovicsi)
• Kiravszk (Kirovszk)
• Klicsav (Klicsev)
• Klimavicsi (Klimovicsi)
• Kricsav (Kricsev)
• Mahiljov (Mogiljov)
• Mszciszlav (Msztyiszlavl)
• Sklov
• Szlavharad (Szlavgorod)

Városi jellegű települések listája

• Bjalinyicsi (Belinyicsi)
• Dribin
• Hocimszk (Hotyimszk)
• Hlusa (Glusa)
• Hluszk (Gluszk)
• Jalizava (Jelizovo)
• Krasznapolle (Krasznopolje)
• Kruhlaje (Krugloje)
• Tatarka

Népesség

A népesség 86,3%-a belarusz, 10,9%-a orosz, 1,7%-a ukrán nemzetiségű.^[3]

Lakosságának 71%-a él városokban, 29%-a falvakban.