Messier 4

A Messier 4 (más néven M4 vagy NGC 6121) egy gömbhalmaz a Skorpió csillagképben.

Messier 4 (M4) gömbhalmaz
Megfigyelési adatok
Osztály	IX
Csillagkép	Scorpius
Rektaszcenzió	16h 23m 35,4s[1]
Deklináció	-26° 31′ 32″ [1]
Távolság	7200 fé, 2,2 k pc
Látszó méret (V)	36′.0
Látszólagos magnitúdó (V)	7,12[2]
Fizikai tulajdonságok
Sugár	35 fényév
Becsült kor	13 mrd év
Más elnevezések	NGC 6121

Felfedezése

Az M4 gömbhalmazt Philippe Loys de Chéseaux svájci csillagász fedezte fel 1764-ben. Charles Messier 1764. május 8-án katalogizálta, és ez volt az első és egyetlen gömbhalmaz, amelyet ő maga sikeresen csillagokra tudott bontani.

Tudományos adatok

Az M4 Földtől mért távolsága mindössze 7200 fényév, így 2007-ig, az FSR 1767 felfedezéséig ezt az objektumot tartották a hozzánk legközelebb eső gömbhalmaznak. A Messier 4 gömbhalmazban lévő PSR B1620-26c pulzár körül kering egy bolygó, a rendszer tagja emellett egy fehér törpe is. A legöregebb ismert bolygó, korát 13 milliárd (földi) évre teszik.

Megfigyelési lehetőség

Az M4 könnyen megtalálható a fényes Antares csillagtól 1^m 3^s távolságra nyugatra. Megfelelő körülmények között szabad szemmel is észlelhető.^[3] Magyarországról január és augusztus között figyelhető meg. Megpillantását nehezíti az alacsony horizont feletti magassága. Nagyon laza gömbhalmaz. A Messier-maraton során az M9 után és az M80 gömbhalmazok előtt érdemes felkeresni.^[4]

Csillagfejlődési rejtély

Egy 2016-os tanulmányban kutatók nemzetközi csoportja meghatározta több csillag fényének elemzésével a csillagok kémiai összetételét, és azt a meglepő felfedezést tették, hogy a csillagok fele „kihagyja” a vörös óriás fázist, és ehelyett rögtön fehér törpévé válik. Az eddigi tudományos modellek szerint a csillagok a fejlődésük során felfúvódnak, vörös óriássá válnak, majd több millió év múlva összeroskadnak és fehér törpe lesz belőlük. Ezzel az elmélettel nem magyarázható, de megfigyelt „korai halál” csak a nátriumban gazdag, oxigénben szegény csillagok esetén fordul elő.^[5]

A megfigyeléseket a HERMES nevű (high efficiency and resolution multi-element spectrograph) spektrográffal végezték az Anglo Australian Telescope (AAT)-hoz csatlakoztatva.^[6]