Mezőhék

Mezőhék község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járásban.

Mezőhék
Mezőhék címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Mezőtúri
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Máté Dániel (független)[1]
Irányítószám	5453
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	311 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	4,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	89,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 24′47, 20.4
Mezőhék Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Mezőhék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőhék témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Alföldön, a megye déli részén található, a Tiszától mintegy 10 kilométerre kelet felé, a Nagykunsági-főcsatorna mellett. Tiszaföldvártól 10 kilométerre keletre, Mezőtúrtól 18 kilométerre nyugatra található. A legközelebbi település a 6 kilométerre délkeletre fekvő Mesterszállás; a szomszédos települések: észak felől Kétpó, kelet felől Mezőtúr, délkelet felől Mesterszállás, dél felől Öcsöd, délnyugat felől Tiszaföldvár, nyugat felől Martfű, északnyugat felől pedig Kengyel.

Megközelítése

A település belterületén a Tiszaföldvárt (és 442-es főutat) Mezőtúrral (illetve a 46-os főúttal) összekötő 4628-as út halad keresztül, ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Közigazgatási területét érinti még – lakott területeit kelet felől súrolva – az Öcsödöt és a 44-es főutat Martfűvel és a 442-es főúttal összekötő 4627-es út is.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomások Martfűn és Tiszaföldváron, illetve Mezőtúron találhatók.

Története

Az 1500-1600-as években Hékpusztaként említik az írásos források. Az kiterjedt tanyavilág lakói között csak az oktatás területén alakult ki szorosabb kapcsolat, az is csak 1874-ben, amikor a helyiek iskola létesítése céljából összefogtak. A település az itteni kiterjedt tanyavilágból jött létre 1951. december 30-án a Belügyminisztérium utasítására.

Nevének eredete

A „mező-” előtag a kiterjedt pusztaságra utal. A „-hék” utótag pedig onnan ered, hogy az itteni lakosok héknek nevezték a kiszáradt folyómedreket, amelyek egykor a Tisza és a Kőrös vízrendszeréhez tartoztak.^[3]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Halász Vince (független)^[4]
• 1994–1998: Halász Vince (független)^[5]
• 1998–2002: Halász Vince (független)^[6]
• 2002–2006: Halász Vince (független)^[7]
• 2006–2010: Fórizs Ágnes Karolina (független)^[8]
• 2010–2014: Fórizs Ágnes Karolina (független)^[9]
• 2014–2019: Fórizs Ágnes Karolina (független)^[10]
• 2019–2024: Fórizs Ágnes Karolina (független)^[11]
• 2024– : Kovács Máté Dániel (független)^[1]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. Az önkormányzat címe: 5453 Mezőhék, Felszabadulás út 1., telefonszámai: 56/314-001 és 56/570-003 (előbbi faxszám is); e-mail címe: [e-mail], a település hivatalos honlapja: www.mezohek.hu

Mezőhék község neve székely-magyar rovásírással

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	340	356	347	334	326	343	311
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Gazdaság

Mezőgazdaság

Amikor a területen még csak tanyavilág létezett más lehetőség nem lévén a helybeliek mezőgazdasággal foglalkoztak. Ez jelentette számukra az egyetlen megélhetési formát. Ez nem változott azután sem, hogy a tanyavilágból község lett, így a lakosság jelentős része jelenleg is földműveléssel, illetve állattenyésztéssel keresi a kenyerét.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 34,5%-a református és kb. 26%-a római katolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 39,5%.^[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 17,6%, felekezeten kívüli 54,4% (15,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben vallásuk szerint 11,3% volt református, 10,1% római katolikus, 0,3% egyéb katolikus, 40,2% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).^[15]

Római katolikus egyház

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Szarvasi Esperesi Kerületében lévő Mesterszállási plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Kereszt.

Látnivalók

• Római katolikus (Szent Kereszt-) templom: 1996-ban épült.
• Római katolikus (Mária Magdolna-) kápolna: 1866-ban építtette Kövér János.
• Kastély: A Szarka család építtette.