Microvision
kézi videojáték-konzol From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Microvision (más néven Milton Bradley Microvision vagy MB Microvision) kézi videójáték-konzol, az első amely cserélhető játékkazettákat használ.[1] A konzolt a Milton Bradley Company jelentette meg 1979 novemberében 49,99 amerikai dolláros fogyasztói áron.[2][3][4]
A Microvisiont Jay Smith mérnök tervezte, aki később a Vectrexet is megtervezte. A Microvision hordozhatósága és kazettaalapú rendszere mérsékelt sikerhez vezetett, a Smith Engineering 15 millió dolláros bevételhez jutott a rendszer megjelenésének első évében. A játékkazetták rendkívül alacsony száma, a kis kijelző és az ismert otthoni videójáték-vállalatok támogatásának hiánya 1981-ben a konzol gyártásának megszűnéséhez vezetett.[5] Okada Szatoru, a Nintendo Research & Development 1 részlegének egykori vezére azt állította, hogy a Microvision ihlette a Nintendo Game & Watch kézi videójáték-konzolsorozatát, melyet úgy terveztek, hogy az megkerülje a Microvision korlátozottságait.[6]
Remove ads
Gyártás
A Microvisionnek a legtöbb későbbi videójáték-konzollal ellentétben nincs beépített processzora, helyette inkább a játékok kazettáján kapott az helyet.[7][8][9] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga a konzol a játékok irányításra használt gombokból, az LCD-panelből és az LCD-kontrollerből áll.[7][9]
Az első Microvision-játékkazettákat Intel 8021 (a Signeticstől keresztlicencelve) és Texas Instruments TMS1100 processzorokkal is szerelték. A Milton Bradley a vásárlási nehézségek miatt később kizárólag a TMS1100 processzorokra váltott, még az eredetileg a 8021 processzorra írt játékokat is átírták rá. Ugyan a TMS1100 egyszerűbb eszköz volt, azonban több memóriával és kisebb energiafelhasználással rendelkezett mint a 8021. A Microvision első kiadásának futtatásához két elemre volt szükség a 8021 nagyobb energiafelhasználása végett, viszont a későbbi, kizárólag a TMS1100-re kifejlesztett egységeknek már egy is elég volt. Ugyan az elemtartót két 9 voltos elem befogadására tervezték, azonban ha az egyik helyes, míg a másik helytelen polaritással van belehelyezve, akkor a két elem rövidre zár és túlmelegszik. Erre azt a megoldást választották a későbbi modelleken, hogy az egyik elemrekeszből eltávolították a terminálokat. A Milton Bradley a gyártási öntőformák lecserélésnek magas ára miatt nem távolította el a második elemrekeszt, helyette az eltávolított terminálú elemrekeszt tartalékelem-tartónak nevezték.
A Milton Bradley elsősorban az asztali Vectrex rendszer népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezzel is hozzájárulva a Microvision gyenge kereskedelmi teljesítményéhez.[10]
Remove ads
Problémák
A Microvision-egységek és -játékkártyák valamelyest ritkáknak mondhatóak.[forrás?] A még fennmaradt egységek három főbb problémára fogékonyak: a „képernyőrothadásra”, a szikrakisüléses károkra, valamint a billentyűblokk elromlására.
Képernyőrothadás
A Microvision LCD-kijelzőinek gyártási technológiája a modern normákkal szemben primitívnek mondható. A gyártás során keletkező rossz tömítés és a szennyeződések a „képernyőrothadásnak” nevezett állapothoz vezethetnek. A folyadékkristályok spontán módon kiszivároghatnak és visszafordíthatatlanul elsötétedhetnek, ami ugyan még egy játszható játékkártyához vezethet, ami azonban nem képes helyesen kirajzolni a játékot. Amíg az extrém magas hőmérséklet által okozott károk könnyedén elkerülhetőek, addig a képernyőrothadás ellen nem lehet semmit sem tenni.[11]
Szikrakisüléses károk
A korai egységek egyik jelentős tervezési hiányossága, hogy a játékkártyákra szerelt mikroprocesszorok nem rendelkeznek szikrakisülés elleni védelemmel, pedig közvetlenül a Microvision-egységet és a játékkártyákat összekötő réz lábakra vannak kapcsolva. Ha a felhasználó kinyitja a lábakat eltakaró, azok védelmére szolgáló tolóajtót, akkor a processzor ki lehet téve a felhasználóban felgyülemlő elektromos töltésnek. Ha a felhasználóban lényegesebb mennyiségű elektromos töltés gyűlt fel, akkor az az ajtó széléről vagy akár az ajtón keresztül is átmehet (dielektromos meghibásodás). A játékkártyákban lévő alacsony feszültségű integrált áramkör különösképpen érzékeny a szikrakisülésekre, néhány tíz, az ember által nem érezhető mennyiségű volt is elpusztíthatja azt, ezzel használhatatlanná téve a játékkártyát. Ezt a jelenséget John Elder Robison, a Milton Bradley egykori mérnöke a Look Me in the Eye című könyvében részletesen is leírta; Robinson elmondása szerint a hiba az 1979-es karácsonyi szezonban annyira jelentős volt – az egységek közel 60%-át hibásként visszavitték a vásárlók – hogy jelentős pánikot keltett a Milton Bradley-alkalmazottak között és a statikus töltés jobb elvezetése érdekében a későbbi Microvision-egységekben és a gyártósorokban is módosításokat kellett végrehajtani.[12]
A billentyűblokk meghibásodása
A Microvision-egységen egy tizenkét gombos billentyűblokk van, melyek kapcsolói vastag, rugalmas műanyagréteg alatt kaptak helyet. A játékkártyák alján kivágások vannak a gombokhoz. Mivel a játékok különböző gombfunkciókat kívánhattak meg, ezért a kivágásokat vékony műanyagdarabokkal fedték le, melyekre a gombok adott játékhoz való funkcióját nyomtatták rá. Ezzel az a probléma, hogy a gombok lenyomása kinyújtja a nyomtatott műanyagokat, melyek végül elszakadhatnak. Számos korai játékot úgy programoztak, hogy az adott funkció nem a gomb lenyomásával, hanem annak felengedésével indult be. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a felhasználók erősebben nyomták le a gombokat, mivel semmiféle visszacsatolást nem kaptak arról, hogy lenyomták az adott gombot. Ez amiatt volt, hogy a tervezési fázisban használt billentyűblokkok eltértek a gyártásba került egységekétől; a prototípusként használt billentyűblokkok érezhető visszajelzést adtak a gombok lenyomásakor, ami viszont a gyártásba került egységekbe már nem került be.[forrás?]
Remove ads
Technikai részletek
- CPU: Intel 8021/TI TMS1100 (a játékkártyákon)
- Képernyő: 16×16 képpontos LCD[4]
- Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
- Processzorsebesség: 100 kHz
- RAM: 16 byte (a CPU-ra integrálva)
- ROM: 2K (TMS100), 1K (8021)
- ROM-kazetta: 2K (TMS 1100), 1K (8021) (a CPU-ra integrálva; minden játék CPU-ja eltérő)
- Grafikai processzor: LCD Custom Driver (melyet a Hughes gyártott)
- Hang: Piezo csipogó
- Bemenet: tizenkét gombos billentyűblokk, evező
- Áramellátás: egy vagy két 9 voltos elem a korai Microvision-egységeknél, egy 9 voltos elem a későbbi Microvision-egységeknél
- Teljesítménydisszipáció: 110 mW (TMS 1100), 1 W (8021)
Játékok
A Microvision-játékkazetták Észak-Amerikában bézs színben jelentek meg, azonban Európában több különböző színt kaptak és a játékok sorszámozva voltak a dobozukon.
A konzolra összesen tizenkettő játék jelent meg.
- A piros háttér a törölt játékokat jelzi.
Remove ads
Megjelenése a popkultúrában
A Microvision szerepel a Péntek 13. – II. rész (1981) című filmben.[3]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Microvision című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads