Mirtusz
növénynemzetség From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A mirtusz (Myrtus), régiesen: irnye a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjának névadó nemzetsége. Száznál több fajt számlál, melyeknek többségét szubtrópusi éghajlatról írták le.
Remove ads
Megjelenése, felépítése
Örökzöld fa vagy cserje. Levelei átellenesen állnak, piros vagy fehér virágai pedig magányosak vagy 3–7 virágú álernyőbe csoportosulnak a levél tövében. A gyümölcse egy- vagy sokmagú gömbölyű bogyó, aminek tetejét a kehely koronázza. Az egyes mirtuszfajok megjelenése igen változatos.
Életmódja
Melegkedvelő, de igen rossz talajon is megélő, szárazságtűrő növény. A kiirtott keménylombú erdők helyén felnövő macchia egyik fő alkotója. Mérsékelten fagytűrő. Vegetatívan (a virágzó ágak végéről szedett dugvánnyal) jól szaporítható.
Szimbolikája
A görög-római mitológiában Aphrodité, illetve Vénusz szent fája, a szenvedélyes szerelem, a hűség és a termékenység jelképe volt. Így lett esküvőkön a menyasszonyi koszorúk, kitűzők dísze. Az egyiptomi nők is virágzó mirtuszágakat tűztek a hajukba, ruhájukra.
Az arabok szerint a mirtusz mennyei illata arra utal, hogy a Paradicsomból származik.
A középkorban a Közép-Keleten a béke jelképe volt.
Fajai
- A Mediterráneumban legismertebb faja a közönséges mirtusz (avagy valódi mirtusz): Myrtus communis L.;
- Argentínából származik a törpe mirtusz (Myrtus pubescens);
- a Myrtus microphylla Humb. et Bonpéldául Peruban,
- a Myrtus lumae Mol. Chilében honos.
Felhasználása
A legtöbb faj bogyóit eszik, illetve szeszt főznek belőlük. A mirtuszlikőrnek piros és fehér változata is van.
Valamennyi faj sok illóolajat tartalmaz – nemcsak a virágok és a termés, hanem a levelek is, ezért már az ókorban ismert gyógynövény volt. Napjainkban főleg az aromaterápiában használják, de egyúttal parfümök alapanyaga is: a mirtuszolajat vízgőzzel desztillálják a növény leveleiből.
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads