Nagy Anna (színművész)

(1940–) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia

Nagy Anna (színművész)
Remove ads

Nagy Anna (Budapest, 1940. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Ez a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Anna (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Remove ads

Élete

Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban, és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután árukönyvelőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959–1963 között végezte. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor és Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatjánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.

Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amelyben Páger Antal és Tolnay Klári mellett – csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított.[4] Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit.[5] Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás végett csúnya fogsor viselése és kitömött arca új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.[4] Több mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.

„ …Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” – mondta neki Géza bácsi. ”

– Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.[6]

1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben.[7] 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató.[5] 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is.[5] 2013 óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel.[8] Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.[5]

Lánya Huszárik Kata (1971). 2010 óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket.[9] Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai – kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt.[10] Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre.[11] Unokanővére: Petress Zsuzsa, unokabátyja Petress István.[12]

Remove ads

Színházi szerepei

A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.[m 1][13]

  • Anfissza (Csehov: Három nővér)
  • Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
  • Bodice (Bond: Lear)
  • Dajka (Euripidész: Andromakhé)
  • Egérke (Örkény István: Macskajáték)
  • Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
  • Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
  • Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
  • Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
  • Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
  • Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
  • Nyina (Csehov: Sirály)
  • Öregasszony (Euripidész: Helené)
  • Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)[m 2]
  • Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
  • Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)
  • Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
  • Tamara (Vologyin: Öt este)
  • Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
  • Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
  • Tótné (Örkény: Tóték)
Remove ads

Filmjei

Játékfilmek

  • Pacsirta (1963)
  • Párbeszéd (1963)
  • Nyáron egyszerű (1964)
  • Négy lány egy udvarban (1964)
  • Apa (1966)
  • Aranysárkány (1966)
  • Tízezer nap (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Hazai pálya (1969)
  • Ismeri a szandi mandit? (1969)
  • Madárkák (1971)
  • Szindbád (1971)
  • A szerelem határai (1974)
  • Holnap lesz fácán (1974) ... Mátyásné
  • Bekötött szemmel (1975)
  • Autó (1975)
  • Ereszd el a szakállamat! (1975)
  • Árvácska (1976)
  • Tótágas (1976)
  • Fogjuk meg és vigyétek! (1978)
  • Boldogtalan kalap (1980)
  • Rohanj velem! (1982)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Lutra (1986)
  • Zuhanás közben (1987)
  • Küldetés Evianba (1988)
  • Hagyjátok Robinsont! (1989)
  • Könyörtelen idők (1991)
  • Félálom (1991)
  • Kék egér (1994)
  • Szamba (1996)
  • Az asszony (1996)
  • Küldetés Evianba (1998)
  • Franciska vasárnapjai (1997)
  • Vakvagányok (2001)
  • Huszárik Kata portré (2001)
  • Egy ház emlékei – Hetedíziglen (2002)
  • A ház emlékei (2002)
  • A baba (2003)
  • Telitalálat (2003)
  • Mansfeld (2006)
  • Harmadnapon (rövidfilm, 2013) ... anya[14]

Tévéfilmek

  • A 78-as körzet (1982)
  • Szellemidézés (1984)
  • II. József (1985)
  • Elveszett paradicsom (1986)
  • Hajnali párbeszéd (1986)
  • A komáromi fiú (1987)
  • Az ördög talizmánja (1987)
  • Barbárok (1989)
  • Oktogon (1989)
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Tiszazug (1991)
  • Családi album (2000–2001)
  • Valaki kopog (2000)
  • Családi tűzhely – Janika
  • „ezt mind neked adom…” (2006)
  • Pillangó (2012) – Maróti mama[16]

Hangjáték, hangoskönyv

  • Darvas József: Harangos kút (1967)
  • Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
  • René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
  • Victor Hugo: 1793 (1974)
  • Móricz Zsigmond, Csajági János: Légy jó mindhalálig - Iluska (hangoskönyv, Magyar Rádió, 1980)[17]
  • Füst Milán, Tóbiás Áron: Pegazus istállója - Szavakból épített katedrálisok (hangjáték, 1980)[18]
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985)
  • Tar Sándor: Hétköznapi történet (1986)
  • Alekszej Arbuzov: Találkozás (1987)
  • Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
  • Balázs József: Isten küldöttei (1996)
  • Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (2000)
  • Tandori Dezső: Franz Kafka három novellája HangJátékTér (hangjáték, 1983-2000)[19]
  • Tordon Ákos: Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya (hangjáték, 1994)[20]
  • Rudyard Kipling: A fehér fóka (1995)
Remove ads

Díjai, elismerései

Megjegyzések

    1. [m 1]
      A Színházi Adattár keresőjében a Nagy Anna keresőszóra 103 találatból 31 Nagy Annamária
    2. [m 2]
      A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad Magda Gabi (Fortepan, 146666 – crop).jpg 1962. február 2.

        Jegyzetek

        Források

        További információk

        Loading related searches...

        Wikiwand - on

        Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

        Remove ads
        Remove ads