Nagyrécse

Nagyrécse község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Nagyrécse
Szőlőhegyi kápolna
Nagyrécse címere Nagyrécse zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Várfalvi Tibor (független)[1]
Irányítószám	8756
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	1118 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	39,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,99 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 22″, k. h. 17° 03′ 09″46.48948, 17.05263
Nagyrécse Pozíció Zala vármegye térképén
Nagyrécse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrécse témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Nagykanizsától északkeletre, a Bakónaki-patak melletti dombos területen fekszik. Kiterjedt külterületei révén a térség több más településével is határos, ezek az alábbiak: észak felől Nagybakónak, északkelet felől Csapi és Kisrécse, kelet felől Zalasárszeg és Zalaszentjakab, délkelet felől pedig Miháld. Déli és nyugati irányból egyaránt Nagykanizsához tartozó területek határolják.

Belterületének északi szélén a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út halad el, központján pedig a kevesebb, mint 2 kilométer hosszú 7524-es út húzódik végig, amely a 7-es főúttal kapcsolja össze. Területét érinti még (csomópont nélkül) az M7-es autópálya és (megállóhely nélkül) a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal is.

Története

Első írásos említése 1264-ből származik. A középkorban várjobbágyok lakták. A török megszállás idején a falu elnéptelenedett, majd újratelepült. A település életét évszázadokon át a növénytermelés és az állattartás határozta meg. Az utóbbi években teljessé vált az infrastruktúra, kiépült a vezetékes gáz, telefon, ivóvíz, közcsatorna hálózat. Városiassá formálja a településképet a gondozott millenniumi park, az utcák, terek virágosítása. Az önkormányzat az M7-es autópálya és Nagykanizsa-keleti csomópont kiviteli tervei ismeretében átdolgozta a település rendezési tervét, ahol ipari park kialakítását tervezi, illetve elsősorban fiatal családok számára új lakóövezet létrehozását. Ez több vállalkozót vonz a településre.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hegedűs György (független)^[4]
• 1994–1998: Hegedűs György (független)^[5]
• 1998–2002: Id. Hegedűs György (független)^[6]
• 2002–2006: Hegedűs György (független)^[7]
• 2006–2010: Hegedűs György (független)^[8]
• 2010–2014: Laskai Béla (független)^[9]
• 2014–2019: Laskai Béla (független)^[10]
• 2019–2024: Laskai Béla (független)^[11]
• 2024– : Várfalvi Tibor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1083	1099	1077	1034	1103	1108	1118
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%, cigány 0,76%, német 1%, román 0,48%. A lakosok 73,4%-a római katolikusnak, 1,55% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 0,45% görögkatolikusnak, 4,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt római katolikus, 1,9% református, 0,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 3,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Neoromán stílusú templomát Inkey báró építette, ma is a település ékessége.
• Millenniumi kastélypark a felújításra váró Inkey kastéllyal
• Évszázados mamutfenyő
• Lovarda
• Szőlőhegyi kápolna

Hagyományos rendezvények

• Nagyrécsei Falunap - június közepén
• Nagyrécsei búcsú - június 27-e utáni első vasárnap