Neamț megye

közigazgatási egység Romániában From Wikipedia, the free encyclopedia

Neamț megye
Remove ads

Neamț megye (magyarul: Nemc megye) közigazgatási egység Romániában, az ország északkeleti részén, a történelmi Moldva területén. 5896 km²-es területével Románia 18. legnagyobb megyéje, az ország felszínének körülbelül 2,5%-át fedi le. Mintegy 450 ezer fős lakosságával Románia 16. legnépesebb megyéje, a teljes lakosság 2,4%-át teszi ki. A megye népsűrűsége valamivel az országos átlag alatt van, főként a hegyvidéki területek miatt.

Gyors adatok

Északról Suceava megye, keletről Iași és Vaslui megyék, délről Bacău megye, nyugatról pedig Hargita megye határolja. Székhelye Karácsonkő, amely a Bistrița folyó völgyében fekszik, és jelentős történelmi, gazdasági és turisztikai központ. Egyéb fontos városai közé tartozik Románvásár, amely történelmi jelentőséggel bír Moldva korai időszakaiban, valamint Németvásár, amely híres középkori váráról és kulturális örökségéről.

Földrajzilag a Keleti-Kárpátok vonulatai és a Moldvai-fennsík határozzák meg a megye képét. A nyugati részeket magas hegységek, például a Csalhó-hegység uralják, amely a román mitológiában is kiemelt szerepet játszik. A középső és keleti területeken dombvidékek és folyóvölgyek váltják egymást. A megye bővelkedik természetes tavakban, mint például a Békási-víztározó, és vízesésekben is, mint a Duruitoarea-zuhatag. Éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg telekkel és csapadékos, meleg nyarakkal. Neamț megye természeti adottságai jelentős szerepet játszanak a turizmusban, az erdőgazdálkodásban, valamint a hegyi mezőgazdaságban és állattenyésztésben.

Történelme szorosan összefonódik Moldva fejedelemségének alakulásával és középkori fejlődésével. A régió már a 14. századtól fontos stratégiai és politikai szerepet töltött be, különösen Ștefan cel Mare (Nagy István) uralkodása idején, aki több erődítményt is építtetett, köztük a híres Neamț-várat. A térségben számos ortodox kolostor található, mint a Neamț, Agapia és Văratec, melyek évszázadok óta a román ortodox szellemi és művészeti élet központjai. A 19–20. században a megye fokozatosan iparosodott, különösen a famegmunkálás, a textilipar és az élelmiszeripar terén. A kommunizmus időszakában jelentős infrastrukturális fejlesztések zajlottak, új lakótelepek, ipari létesítmények és közlekedési útvonalak épültek. Az ipar mellett a mezőgazdaság és az idegenforgalom is fontos pillérei maradtak a helyi gazdaságnak, különös tekintettel a történelmi műemlékekre, kolostorokra és a természeti látnivalókra.

Thumb
Neamț megye Románia területén
Remove ads

Nevének eredete

A megye neve a székhely, Piatra Neamț (Karácsonkő román elnevezése) elnevezéséből származik, amelynek eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. A „Neamț” szó szláv eredetű, és eredetileg „néma” vagy „németség” jelentéssel bírt. A kifejezést a szláv népek használták azokra a német (germán) ajkú idegenekre, akiknek nyelvét nem értették – így a „néma” szó jelentése átvitt értelemben „érthetetlen nyelvű emberként” jelent meg.

A régióban a középkor folyamán teuton (német lovagokhoz köthető) telepesek és mesterek is megjelentek, akiket a helyi lakosság „németként” vagy „néma emberként” – azaz „neamț”-ként – azonosított. Ez az elnevezés végül állandósult a térség nevében is. A „Piatra Neamț” név tehát szó szerint „a németek köve” vagy „a néma emberek városa” jelentéssel bírhatott eredetileg.

Remove ads

Földrajz

Területét nyugaton magasabb hegyvidéki övezet, a Csalhó hegység alkotja, közel 1900 méteres csúcsokal. Kelet felé alacsonyodó dombvidék váltja fel a hegyeket, a Moldvai-fennsík, melyet a Beszterce, Moldova és a Szeret folyók termékeny völgye szel át. A Besztercén Izvorul Muntelui falunál 2950 hektáros víztározót építettek a Békási-vízerőmű számára.

Éghajlata szárazföldi kontinentális, 530–670 mm-es évi csapadékkal.

Remove ads

Népesség

Lakossága 1930-ban 311 113 fő, 1948-ban 357 348 fő, 1956-ban 419 950 fő, 1966-ban 470 206 fő, 1972-ben 523 501 fő, illetve 2002-ben 554 516 fő volt.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 470 766 lakosának 93,4%-a román, 1,4%-a roma. 204 fő lipovánnak, 98 fő magyarnak, 79 fő olasznak, 72 fő németnek vallotta magát. A csángók száma 6 fő volt.[2] Ugyanakkor 45 338 fő vallotta magát római katolikusnak,[3] ami jelentősen meghaladja a magyarok és csángók összesített számát. A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”[4]

A városi lakosság a teljes népesség 36,0%-át tette ki.

Gazdaság

Iparának jelentősebb ágazatai a villamosenergia-termelés, fémfeldolgozás, vegyipar, fafeldolgozás, építőanyagipar.

A megye mezőgazdasága a gabona- és zöldségtermesztésre épül, ezen kívül a szarvasmarha- és juhtenyésztése is jelentős.

Települések

Municípiumok

Városok

Községek

Egyéb települések

Remove ads

Sajtó

A megyében megjelenő újságok:

Turizmus

Hivatkozások

Fordítás

Források

Külső hivatkozások

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads