Niki Lauda

Niki Lauda, teljes nevén Andreas Nikolaus Lauda (Bécs, 1949. február 22. – Zürich, 2019. május 20.) osztrák autóversenyző, háromszoros (1975, 1977, 1984) Formula–1-es világbajnok pilóta. Az egyetlen a sportág történetében, aki a két legsikeresebb csapat, a Ferrari és a McLaren színeiben is csúcsra ért a királykategóriában.

Niki Lauda
Lauda 1982-ben
Életrajzi adatai
Született	1949. február 22. Bécs, Ausztria
Elhunyt	2019. május 20. (70 évesen) Zürich, Svájc
Nemzetisége	osztrák
Pályafutása
Kategória	Formula–1-es világbajnokság
Aktív évei	1971 – 1979, 1982 – 1985
Csapata	March, BRM, Ferrari, Brabham, McLaren
Nagydíjak száma	172
Világbajnoki címek	3 (1975, 1977, 1984)
Győzelmek	25
Dobogós helyezések	54
Első rajtkockák	24
Leggyorsabb körök	24
Első nagydíj	1971-es osztrák nagydíj
Első győzelem	1974-es spanyol nagydíj
Legutolsó győzelem	1985-ös holland nagydíj
Legutolsó nagydíj	1985-ös ausztrál nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Niki Lauda témájú médiaállományokat.

Visszavonulása után két légivállalatot alapított (Lauda Air, Niki). A Bombardier Business repülőgépgyártó nagykövete volt. Üzletemberként tért vissza a Formula–1-be, előbb a Ferrari majd a Jaguar tanácsadójaként tevékenykedett, utóbbi csapatnak két évig csapatmenedzsere is volt. Haláláig a Mercedes 10%-os résztulajdonosa és ügyvezető elnöke,^[1][2] valamint a német RTL televízió szakkommentátora volt.^[3]

Lauda 1976-ban a Nürburgringen rendezett német nagydíjon egy ütközés során életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, és nagy mennyiségű mérgező gázt lélegzett be, miután Ferrarija lángra kapott. Túlélte a balesetet, és hatalmas akaraterővel visszatért a pályára, a hat héttel később megrendezett olasz nagydíjon újra autóba ült.

Fia, Mathias Lauda szintén autóversenyző.

Pályafutása

A Formula–1 előtt

Gazdag családban született. Apai nagyapja a bécsi származású üzletember, Hans Lauda.^[4] Szülei helytelenítése ellenére autóversenyző lett.^[5] Egy, a British Motor Corporation által tervezett Minivel versenyzett először a Formula Vee elnevezésű Közép-európai versenysorozatban, de versenyzett privát nevezésű Porsche és Chevron sportkocsikkal is. Első versenye egy Bad Mühllackenben, 1968. április 15-én megrendezett hegyi verseny volt egy Mini Cooper S 1300-zal, és második lett a csoportjában. 1969-ben a Formula–V-ben egy az Ersten Österreichischen Sparkasse (Első Osztrák Takarékpénztár) által szponzorált Karlmann-nal indult. Ebben a kategóriában magyarországi futamokon is indult.^[6][7]

Niki Lauda 1973-ban a Nürburgringen

Családjával folyamatos viszályok jellemezték viszonyát, ezért minden kapcsolatot, illetve anyagi támogatást megtagadtak tőle.^[8] 1971-ben karrierje megtorpant a pénzügyi nehézségek miatt, így újra banki segítséghez fordult, ezúttal 30000 fontos hitelt vett fel^[9] és ebből vásárolt helyet magának a Formula–2-ben induló March csapatnál. A következő évben lehetőséget kapott a Formula–1-ben is és felváltva indult a két sorozatban. Hazájában állhatott először rajthoz az 1971-es osztrák nagydíjon, ahol utolsó előttinek kvalifikálta magát az időmérő edzésen, és hamarosan feladni kényszerült a versenyt. A szezon katasztrofálisan sikerült, nem szerzett pontot, és csak a 23. helyen végzett a pontversenyben, Lauda így újabb banki hitelhez folyamodott és helyet vásárolt a BRM istállónál. 1973-ban egy BMW Coupéval megnyerte a nürburgringi 24 órás versenyt, amikor pedig a belga nagydíjon az ötödik helyen végzett, és megszerezte első két pontját, Louis Stanley csapatfőnök fizetést ajánlott neki. 1974-ben eljött az igazi áttörés, amikor Lauda rendszeresen megverte tapasztaltabb csapattársát, Clay Regazzonit. Ez év végén Enzo Ferrari megkérdezte a svájcit, mit gondol fiatal csapattársáról, Regazzoni pedig elismerően beszélt Laudáról, aki így csatlakozhatott a Ferrarihoz.

A Formula–1-ben

Ferrari (1974–1977)

Niki Lauda 1974-ben

Mégsem kapott elég pénzt, de Luca Cordero di Montezemolo, a Ferrari fiatal csapatfőnöke ajánlatát elfogadva megkezdte a válságban szenvedő olasz csapat felvirágoztatását. Lauda mind autóversenyzői, mind pedig műszaki téren is nagy hasznára vált a csapatnak, logikát és fegyelmet vitt az autók tervezésébe, önálló javaslatokat tett a fejlesztésekre és a tesztelésre, valamint nagyon ügyesen dolgozta ki a versenytaktikát. Első Ferraris versenyén, az argentin nagydíjon a második helyen végzett. Három futammal később, a spanyol nagydíjon megszerezte pályafutása első győzelmét, ami egyben az olasz csapat első győzelme is volt 1972 óta. A Jaramában rendezett futamon pole-pozícióból indult és a verseny leggyorsabb körét futva, több mint fél perccel végzett csapattársa, Clay Regazzoni előtt. A Ferrarinál töltött első évében ugyan kilencszer szerezte meg az első rajtkockát, de az autó megbízhatatlansága és saját rutintalansága miatt a szezon során csak további egy futamon tudott nyerni Hollandiában. A bajnokságban 38 ponttal a negyedik helyezést érte el.

Az 1975-es szezon során kilenc pole-pozíciót szerzett és öt futamgyőzelemmel megnyerte az első világbajnoki címét.

A következő évben szoros küzdelmet folytatott a McLarenes James Hunttal, végül a második helyet szerezte meg mögötte a bajnokságban, melyhez nagyban hozzájárult a Nürnburgringen történt balesete, ami miatt kénytelen volt kihagyni két futamot.

Az 1977-es évben ismét világbajnok lett.

Lauda az 1976-os német nagydíj edzésén a Ferrarival, nem sokkal balesete előtt

Brabham (1978–1979)

Az 1978-as idényre a Bernie Ecclestone vezette Brabham csapathoz szerződött. Lauda sokat szenvedett a gyenge Alfa Romeo-motorral, de így is két futamgyőzelmet, három második és két harmadik helyezést szerzett, a többi futamon viszont kiesett. A világbajnoki pontversenyben a negyedik lett. A korszak egyik emlékezetes technikai építése a Fan Car volt, amely a porszívó alapelvére építve növelte az autó tapadását, mivel vákuumot képzett az autó alatt, és a földre szívta a kocsit. Ezzel az autóval nyerte meg Lauda a svéd nagydíjat, a négykerekű utolsó versenyén, ugyanis sokan fellázadtak, mivel a kocsi hátulra kifújta a levegőt, és előfordult, hogy a földről felszívott köveket a mögötte haladóra szórta.

1979-ben szerződése meghosszabbításával kapcsolatban élvezetes csatát vívott Ecclestone-nal, aki kétmillió dollárt akasztott le róla (a felét a csapat főszponzora, a Parmalat fizette), de Lauda nem szerepelt eredményesen. Ugyan Dél-Afrikában és Olaszországban pontszerző volt egy hatodik illetve egy negyedik helyezéssel, a többi nagydíjat azonban feladni kényszerült. Szintén Kanadában, az egyik edzés alatt bejelentette Ecclestone-nak, hogy befejezi. Ezután a csapatfőnök a bokszutcában rátalált az argentin Ricardo Zuninóra, akitől kért némi pénzt, majd átadta neki Lauda versenyöltözékét, és beültette annak autójába.

Visszatérés a McLarennel (1982–1985)

Az 1984-es kelet-amerikai nagydíjon, már a McLarennel

Az ezt követő két évet saját légitársasága kiépítésével töltötte és a televízióban kommentátorként dolgozott. 1981-ben Ron Dennis felkérte a McLaren egyik pilótájának, Lauda pedig elfogadta az ajánlatot. Dennis szerződést ajánlott neki, de a légitársasága megmentéséért is küzdő osztrák hárommillió dollárt kért, ezért csak részben állapodtak meg. Miután Lauda megnyerte az évad harmadik futamát, az 1982-es nyugat-amerikai nagydíjat, újra leültek, és Lauda évi négymillió dolláros szerződést kapott.

A brit nagydíjat is megnyerte, a következő évben, 1983-ban azonban nem sikerült győznie, mindössze 12 pontot szerzett. 1984-re elkészült a TAG turbómotor, amellyel fél ponttal meg tudta nyerni a világbajnoki címet francia csapattársa, Alain Prost előtt. Laudának hét évet kellett várnia a legutóbbi vb-cím óta, hogy újabbat szerezzen, ami senki mással nem fordult még elő. 1984-ben öt versenyt nyert. Az 1985-ös idényt már csak levezetésre szánta, majd a szezonzáró ausztrál nagydíjat követően végleg visszavonult. Utolsó szezonjában 14 pontot szerezve a tizedik lett az egyéni bajnokságban. Alain Prost ebben az évben ünnepelhette első világbajnoki címét.

A Formula–1 után

Visszavonulását követően repülőtársaságával, a Lauda Airrel foglalkozott, majd 1992-ben elfogadta régi barátja, Di Montezemolo felkérését, és tanácsadóként a Ferrarihoz szerződött. Ám az akkor romokban heverő maranellóiakon nem tudott segíteni, sőt tovább rombolta a kedélyeket, amikor elmondta kegyetlenül őszinte és lehangoló véleményét a gárdáról. Hűvös, gépies magatartása és abszurd humora megmaradt.

Csőd szélén álló repülőtársaságát éveken át életben tartotta, de 2001-ben, tíz esztendővel azután, hogy lezuhant az egyik gépe 223 utassal a fedélzetén Bangkoktól 120 kilométerre, abba kellett hagynia vállalkozását. A Ford kisvártatva felkérte, hogy felügyelje a Jaguar Formula–1-es csapatának munkáját. Lauda ezt nem sokáig folytatta, a német RTL televízió Formula–1-es szakkommentátora és a Mercedes AMG F1 ügyvezetői jogkör nélküli igazgatója lett.

2018 júliusában ibizai nyaralásáról megfázásos tünetekkel került kórházba, de állapota rosszabbodott és tüdőátültetést kellett végrehajtani rajta egy bécsi kórházban.^[10] Niki Lauda 2019. május 20-án családja körében hunyt el.^[11]

Mozifilm

2013 szeptemberében mutatták be a Hajsza a győzelemért (Rush) című – Niki Lauda és James Hunt csatáját bemutató – mozifilmet,^[12][13] amiben Laudát Daniel Brühl alakítja.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	Helyezés	Pont
1971	March	RSA	ESP	MON	NED	FRA	GBR	GER	AUT Ki	ITA	CAN	USA							–	0
1972	March	ARG 11	RSA 7	ESP Ki	MON 16	BEL 12	FRA Ki	GBR 9	GER Ki	AUT 10	ITA 13	CAN Kiz	USA Hn						–	0
1973	BRM	ARG Ki	BRA 8	RSA Ki	ESP Ki	BEL 5	MON Ki	SWE 13	FRA 9	GBR 12	NED Ki	GER Ki	AUT Ni	ITA Ki	CAN Ki	USA Ki			18.	2
1974	Ferrari	ARG 2	BRA Ki	RSA 16	ESP 1	BEL 2	MON Ki	SWE Ki	NED 1	FRA 2	GBR 5	GER Ki	AUT Ki	ITA Ki	CAN Ki	USA Ki			4.	38
1975	Ferrari	ARG 6	BRA 5	RSA 5	ESP Ki	MON 1	BEL 1	SWE 1	NED 2	FRA 1	GBR 8	GER 3	AUT 6	ITA 3	USA 1				1.	64.5
1976	Ferrari	BRA 1	RSA 1	USW 2	ESP 2	BEL 1	MON 1	SWE 3	FRA Ki	GBR 1	GER Ki	AUT Sér	NED Sér	ITA 4	CAN 8	USA 3	JPN Ki		2.	68
1977	Ferrari	ARG Ki	BRA 3	RSA 1	USW 2	ESP Ni	MON 2	BEL 2	SWE Ki	FRA 5	GBR 2	GER 1	AUT 2	NED 1	ITA 2	USA 4	CAN	JPN	1.	72
1978	Brabham	ARG 2	BRA 3	RSA Ki	USW Ki	MON 2	BEL Ki	ESP Ki	SWE 1	FRA Ki	GBR 2	GER Ki	AUT Ki	NED 3	ITA 1	USA Ki	CAN Ki		4.	44
1979	Brabham	ARG Ki	BRA Ki	RSA 6	USW Ki	ESP Ki	BEL Ki	MON Ki	FRA Ki	GBR Ki	GER Ki	AUT Ki	NED Ki	ITA 4	CAN Vi	USA			20.	4
1982	McLaren	RSA 4	BRA Ki	USW 1	SMR Vi	BEL Kiz	MON Ki	DET Ki	CAN Ki	NED 4	GBR 1	FRA 8	GER Ni	AUT 5	SUI 3	ITA Ki	LVS Ki		5.	30
1983	McLaren	BRA 3	USW 2	FRA Ki	SMR Ki	MON NK	BEL Ki	DET Ki	CAN Ki	GBR 6	GER Kiz	AUT 6	NED Ki	ITA Ki	EUR Ki	RSA 11			10.	12
1984	McLaren	BRA Ki	RSA 1	BEL Ki	SMR Ki	FRA 1	MON Ki	CAN 2	DET Ki	USA 9	GBR 1	GER 2	AUT 1	NED 2	ITA 1	EUR 4	POR 2		1.	72
1985	McLaren	BRA Ki	POR Ki	SMR 4	MON Ki	CAN Ki	DET Ki	FRA Ki	GBR Ki	GER 5	AUT Ki	NED 1	ITA Ki	BEL Ni	EUR Bet	RSA Ki	AUS Ki		10.	14