Normál nyomtávolság
vasúti nyomtávolság From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A normál nyomtávolság (ismert még mint Stephenson nyomtávolság George Stephenson angol vasúti mérnök neve után, nemzetközi nyomtávolság, UIC nyomtávolság vagy európai nyomtávolság) egy vasúti nyomtávolság, melynél a két sínszél távolsága 1435 mm-re (4 láb, 8 és fél hüvelykre vagy 56,5 hüvelykre) található egymástól.[1][2][3][4][5]


Ez a világon a legnagyobb hosszúságban alkalmazott nyomtávolság, a világ vasútjainak több mint 50%-a 1435 mm-es nyomtávolságú. Továbbá ez a nyomtávolság a leggyakrabban alkalmazott nagysebességű vasúti nyomtávolság is, a világ nagysebességű vasúttal rendelkező 22 országa közül csak Oroszország, Finnország, Portugália, Üzbegisztán és részben Spanyolország alkalmaz ennél szélesebb nyomtávolságot.
Ezt a nyomtávolságot nemcsak a nemzeti vasúttársaságok, hanem számos metró- és villamosvonal, továbbá több siklóvasút is alkalmazza. Bár ezek legtöbbször szigetüzemként működnek, mégis érdemes a legjobban elterjedt nyomtávolságot választani a későbbi járműbeszerzések megkönnyítése érdekében.
Remove ads
Története
A vasúti közlekedés Angliából indult világhódító útjára. Már az első angliai vasútvonalak is ezzel a nyomtávolsággal épültek, majd miután az angliai mozdonygyárak külföldre is értékesítettek mozdonyokat, a frissen megalakuló vasúttársaságok is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. Miután azonban több ország is saját mozdonygyártásba kezdett, létrejöttek az ettől keskenyebb és szélesebb nyomtávolságok is.
Remove ads
Magyarország
Magyarországon is az első vasútvonal Pest és Vác között normál nyomtávolsággal épült ki, majd az ezt követő vasútépítések is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. A magyarországi villamos- és metróvonalak, továbbá a budavári sikló is normál nyomtávolsággal épült ki. Az országban az 1435 mm-es nyomtávolságon kívül a gazdasági kisvasutak keskeny nyomtávolsággal, továbbá Záhony környékén Ukrajna közelsége miatt széles vagy fonódott nyomtávolságú vasútvonalak épültek.
Remove ads
Japán
Japán vasúthálózata 1067 mm-es nyomtávolsággal épült ki, ám mikor a Sinkanszen megépítésébe fogtak, a japánok is a számukra szélesebb, normál nyomtávolságot választották. Az 1435 mm-es nyomtávolság lehetővé tette, hogy szélesebb, ezáltal nagyobb befogadóképességű szerelvényeket állítsanak üzembe, továbbá a sebességet is megemelhették először 200 km/h-ra, majd később egészen 300 km/h sebességre.
Spanyolország
Spanyolország a Franciaországgal való ellenséges viszonya miatt[forrás?] szélesebb, 1668 mm-es nyomtávolságot alkalmazott az országos vasúthálózat kiépítésénél. Ám miután felvették az Európai Unióba és megkezdték az országos nagysebességű vasúthálózat (AVE) kiépítését, a spanyolok is a normál európai nyomtávolságot alkalmazták. Ez a meglévő vasúthálózatukkal azonban nem volt kompatibilis, így a Talgo kifejlesztette a nyomtávváltásra is alkalmas vonatokat.
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads