Norvégia éghajlata

Norvégia éghajlata összességében véve enyhébb, mint a vele hasonló szélességi körön fekvő területeké. Ennek oka elsősorban az Észak-atlanti-áramlat, annak mellékáramlatával, a Norvég-áramlattal közösen, melyek együttes hatására a hőmérséklet magasabb tartományban mozog, mint az azonos földrajzi szélességeken elhelyezkedő területeknél.^[3] A túlnyomórészt délnyugati irányból érkező légáramlatoknak köszönhetően a partvidéki területek enyhébb időjárással bírnak, ráadásul a délnyugat-északkeleti irányban húzódó partvonal mentén messze északra is eljutnak a kedvező hatással bíró enyhébb légáramlatok.

Norvégia éghajlata
Norvégia éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Ország	Norvégia
Éghajlat	Tundra, szubarktikus, nedves kontinentális éghajlat meleg nyárral, szubarktikus éghajlat száraz nyárral, mediterrán kontinentális meleg nyárral, sarkköri óceáni, óceáni, mediterrán hűvös nyárral, mediterrán meleg nyárral
Éves átlaghőmérséklet	+5 °C[1]
Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet	+35,6
Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet	-51,4
Éves csapadékmennyiség	1414 mm[2]
Legnagyobb éves csapadékmennyiség	3575 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség	190 mm
Éves napsütéses órák száma	900-1150
Legnagyobb hóvastagság	302 cm
Hóval borított napok száma	0-244
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia éghajlata témájú médiaállományokat.

A januári átlaghőmérséklet Brønnøysund 14,6 °C, amely melegebb,^[4] mint az azonos szélességen fekvő alaszkai Nome település januári átlaghőmérséklete, amely –14,9 °C, jóllehet mindkét város az adott kontinens nyugati partvidékén fekszik az északi szélesség 65 fokán.^[5] Júliusban ez a különbség azonban lecsökken +2,9 °C-ra.

Norvégiában már több, mint 150 éve működik meteorológiai szolgálat. A Norvég Meteorológiai Intézet (Norsk Meteorologisk Institutt, 2002-től Meteoroligisk Institutt) 1866. december elseje óta méri, gyűjti, illetve rendszerezi és elemzi az ország időjárási adatait. A meteorológiai szolgálat mind az éghajlatkutatás, mind pedig az oceanográfia területén kiterjedt kutatási tevékenységet folytat.^[6]

Csapadék

A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 20 százalékkal több csapadék hullik az ország területén átlagosan, mint 1900-ban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy további 10-20 százalékos bővülés várható a 21. század végére. Ennek hátterében az éghajlatváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés áll. Oslóban az elmúlt 50 év során a csapadékos órák száma megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett. Dél- és Kelet-Norvégiában még ennél is jelentősebb mértékben emelkedett a csapadékos órák száma. Főleg a nyugati területeken nőtt a csapadék intenzitása részben a tenger felől érkező alacsony légnyomású időjárási rendszerek kialakulása miatt. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvizek kialakulása várható, ami az anyagi károkozáson túl az ország ivóvízkészleteinek minőségét is ronthatja. Az egyre nyirkosabbá, nedvesebbé váló éghajlat egyúttal a gombás fertőzések elszaporodásával, illetve a lakások elvizesedésének veszélyével is együtt jár.^[7]

Vestlandet bizonyos részei és Nordland megye déli vidékei az európai kontinens legcsapadékosabb vidékei, a partvonaltól bentebb futó hegyláncolatnak köszönhetően az itt megemelkedő nedves tengeri légtömegek a nyugati területeket bőséges csapadékkal látják el. Brekke községben, Sogn og Fjordane megye területén, hullik a legtöbb éves csapadékmennyiség az országban, itt 3 575 mm az éves csapadék átlagos mennyisége, ami a hegyvidéki területeken elérheti egyes években az 5000 mm-t is.

Az északi sarkkör közelében fekvő Lurøy településen évente átlag 2935 mm csapadék hullik le, ami egy sarkvidéki területet figyelembe véve jelentős mennyiségnek számít. A tengerparti vidékeken az őszi hónapok, valamint a tél eleje számít az év legcsapadékosabb időszakának, míg az áprilistól júniusig tartó időszak a legszárazabb. A fjordok legbelső részei azonban furcsa módon száraznak számítanak, Lærdalban például az éves csapadékmennyiség átlaga mindössze 491 mm, ugyanez az érték Levangerben 750 mm, míg a Lyngenfjord végénél található Skibotnban mindössze 300 mm. Ez utóbbi tartja az országos rekordot a tiszta, felhőtlen napok számát tekintve. A hegyektől keletre eső területeken az éghajlat jóval kontinentálisabb jelleget ölt, kevesebb csapadékmennyiséggel, több napsütéses órával, melegebb nyarakkal. A csapadék leginkább a nyári hónapokban, illetve kora ősszel hullik, gyakran heves záporokkal, míg télen és tavasszal kevésbé csapadékos az idő. A hegyvonulatokkal körbezárt völgyek szárazabbak és Finnmark megye területén van egy nagyobb kiterjedésű terület, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 400 mm.

A Svalbardi repülőtéren mérték Norvégiában a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget, amely csupán 190 mm volt. A kontinentális területen található Skjåk településen mindössze 278 mm az átlag, míg a Dovre községben található Hjerkinnben mérték a legkevesebb éves csapadékmennyiséget, ami 64 mm volt.

A havi átlagos csapadékmennyiség az áprilisban Skjåkban mérhető 5 mm-től, egészen a szeptemberben Brekkében mérhető 454 mm-ig terjed. A tengerparton, a Vardøtól északra fekvő Lindesnesben több, mint 200 napon fordulhat elő valamilyen csapadék, ugyanakkor ezek átlagos értéke 0,1 mm körül alakul egy-egy alkalommal. Oslóban évente átlag 77 olyan nap van, amikor 3 mm-nél több csapadék hullik, míg ugyanez Kristiansandban már 96 nap, Bergenben 158 nap, Trondheimben 93, míg Tromsøben 109 nap.^[8]

Hó

Június közepén átlagosan Norvégia déli részeinek mintegy 5 százalékát szokta hó borítani, míg az északi vidékek mintegy 10 százaléka van általában az év közepén hó alatt. Troms megyében júniusban általában átlagosan a megye területének mintegy 10-15 százalékát borítja hó júniusban. 2015 júniusában azonban Troms megye mintegy 35 százaléka volt hótakaróval borítva, míg az ország déli vidékeinek mintegy negyede volt hó alatt, északon pedig a terület mintegy egy harmada.^[9]

A fővárosban, Oslóban a rekord hóvastagság 62 cm volt, amit 1967-ben mértek. A magasabban fekvő Tryvannban a valaha mért legnagyobb hóvastagság 302 cm volt.^[10] Sandnesben 2012. december 13-án 24 óra alatt 55 cm hó hullott, amely a már korábban lehullott 15 centi hóval együtt összesen 68 cm vastag hóréteggé állt össze, ami meghaladta a korábbi 1925-ben mért rekord hóvastagságot.^[11]

Hőmérséklet

Finnmarksviddában, de a szárazföld belsejében délebbre is kemény hidegek lehetnek; Rørosban -50 °C-ot is mértek, Tynsetben a januári átlag -13 °C.

A szárazföld belsejének völgyeit télen hó borítja; Sigdalban a februári átlag 7 °C (1961-90). Az inverzió meteorológiai jelensége miatt a völgyek mélye télen gyakran hidegebb, mint a hegyoldalak.

A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet az országban, mint 1900-ban, továbbá csak az elmúlt 15 év alatt (2002-2017 közt) mintegy fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az éghajlatkutatók számításai szerint, ha az emberi eredetű légszennyezés szintje a jelenlegi mértékű marad, akkor az évszázad végére további 4,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel lehet számolni az átlaghőmérsékletet tekintve. A hosszútávú előrejelzések alapján 2050-ben már több helyen is előfordulhat, hogy akár +40 °C-ig is felszökjön a hőmérők higanyszála nyáron. A hőmérséklet emelkedésével várhatóan az asztmában, illetve különböző allergiás megbetegedésekben szenvedők száma is meg fog emelkedni a jövőben. A mezőgazdaságban a tenyészidőszak hossza várhatóan kitolódik majd. A szárazabb időszakok során azonban megnövekedhet az aszályok súlyossága és az erdőtüzek száma. Az emelkedő hőmérséklet hatására az ország déli részén megszaporodhatnak a kullancsok is.^[12]

A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos szélességi körökön a szárazföld belsejében. A parti területeken a leghidegebb és a legmelegebb hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15 °C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás csak 10 °C, mint Svinøyben (Herøy), ahol a leghidegebb hónapban a hőmérséklet 2.7 °C.^[13] A szárazföld belsejében sokkal nagyobb a hőingás, legnagyobb (30 °C) Karasjokban. A leghidegebbek a telek

Az északi sarkkörtől északra fekvő Lofoten a világ legészakabbra fekvő helye, ahol a téli hónapok átlag hőmérséklete 0 °C felett van. Az ország déli és északi részei közti hőmérsékleti különbség tavasszal a legnagyobb; ekkor a legnagyobb a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség is. A belső völgyekben és a fjordok menti legbelső területeken a legkevesebb a szél és a legmelegebbek a nyári napok; a legmelegebb az Oslo-fjord síkja, ahol a júliusi 24 órás átlaghőmérséklet 17 °C, de meg a 70. szélességi fokon fekvő Alta júliusi átlaga is 13,5 °C és a gyümölcsliget megszokott látvány a nyugati fjordok belső vidékein, de még Telemarkban is. A belső területek a hőmérsékleti csúcsot júliusban érik el, a parti területek augusztus első felében. A páratartalom nyáron általában alacsony.

Klímaadatok Norvégia egyes helyeiről; 1961-1990 (a hőmérsékleti adatok 24-órás átlagok)

Hely	Magasság	Hőmérséklet (°C)			Csapadék/év	Termesztési időszak (nap)	Nyár (nap)	Hó >25 cm (nap)
		Jan	Júl	év
Blindern/Oslo	94 m	-4,3	16,4	5,7	763 mm	188	133	30
Lillehammer	242 m	-9,1	14,7	2,9	660 mm	165	108	110
Geilo	810 m	-8,2	11,2	1,0	700 mm	127	67	162
Sognefjellhytta Lomban/Sognefjell	1413 m	-10,7	5,7	-3,1	860 mm	58	0	244
Tønsberg	10 m	-3,2	16,8	6,3	930 mm	194	136	9
Kristiansand	22 m	-0,9	15,7	7,0	1380 mm	205	145	21
Sola/Stavanger	7 m	0,8	14,2	7,4	1180 mm	215	144	0
Florida/Bergen	12 m	1,3	14,3	7,6	2250 mm	215	143	3
Lærdal	24 m	-2,5	14,7	5,9	491 mm	193	124	0
Molde	20 m	0,5	13,5	6,7	1640 mm	195	120	54
Kongsvoll Oppdalban/Dovrefjell	885 m	-9,8	9,9	-0,3	445 mm	115	9	127
Værnes/Trondheim	12 m	-3,4	13,7	5,0	892 mm	180	114	14
Rørvik	25 m	-0,9	12,8	5,6	1285 mm	186	106	9
Fauske	14 m	-4,1	13,0	3,9	1040 mm	163	95	88
Leknes/Lofoten	15 m	-0,4	12,0	4,9	1225 mm	172	79	39
Bardufoss	76 m	-10,4	13,0	0,7	652 mm	134	77	126
Langnes/Tromsø	8 m	-3,8	11,8	2,9	1000 mm	139	65	160
Honningsvåg	10 m	-4,5	10,3	2,0	765 mm	115	40	110
Kirkenes	10 m	-11,5	12,6	-0,2	450 mm	125	65	140
Longyearbyen/Svalbard	28 m	-14,6	6,5	-6,0	210 mm	50	0	34
Termesztési időszak: Napok/év, amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 5 °C; egyes arktikus/alpesi növények akár még 0 °Con is nőnek. Nyár: Napok/év amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 10 °C; eszerint a nyár Oslóban május 12-én kezdődik, Bergenben május 21-én, Trondheimben május 21-én, Bardufossban június 11-én. Hó: Nap/év, amikor a hótakaró vastagsága legalább 25 cm; 1971–2000.

Hőmérsékleti rekordok

Az adott hónapokban valaha mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket mutatja a következő lista:

• Január: 1989.01.28. Tafjord, Møre og Romsdal megye +17,9 °C
• Február: 1990. 02.23. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,9 °C
• Március: 2012.03.27. Landvik, Aust-Agder megye +23,1 °C
• Április: 2000.04.29. Sarpsborg, Østfold megye +27 °C
• Május: 2012.05.25. Gvarv, Telemark megye +31,1 °C
• Június: 1970.06.20. Nesbyen, Buskerud megye +35,6 °C
• Július: 1901.07.22. Trondheim, Sør-Trøndelag megye; 1901.07.27. Oslo +35 °C
• Augusztus: 1975.08.06. Hamar (Disen), Hedmark megye; 1982.08.03. Konnerud, Buskerud megye +35 °C
• Szeptember: 1906.09.02. Byglandsfjord, Aust-Agde megye; 1958.09.01. Meråker, Nord-Trøndelag megye +28,5 °C
• Október: 2005.10.11. Molde lufthavn, Møre og Romsdal megye +25,6 °C
• November: 2003.11.06. Tafjord, Møre og Romsdal megye +21,8 °C
• December: 1998.12.01. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,3 °C

Az adott hónapokban valaha mért legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket mutatja az alábbi lista:

• Január: 1886.01.01. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,4 °C
• Február: 1881. 02.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -50,6 °C
• Március: 1888.03.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -45,1 °C
• Április: 1924.04.09. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -36,5 °C
• Május: 1971.05.01. Čoavddatmohkki, Finnmark megye -25,0 °C
• Június: 1938.06.20. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye; 1962.06.02. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -12,2 °C
• Július: 1951.07.05. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -8,3 °C
• Augusztus: 1948.08.29. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -9,3 °C
• Szeptember: 1928.09.30. Dividalen, Troms megye -16,5 °C
• Október: 1942.10.31. Šihččajávri, Finnmark megye -34,7 °C
• November: 1904.11.28. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -41,8 °C
• December: 1885.12.31. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,3 °C^[14]

Éghajlattáblázatok

Oslo éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	13,0	15,0	22,0	26,0	30,0	34,0	35,0	34,0	27,0	23,0	14,0	13,0	35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,0	2,0	6,0	9,0	16,0	20,0	22,0	20,0	16,0	10,0	4,0	−1,0	10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−7,0	−7,0	−3,0	1,0	7,0	11,0	13,0	12,0	7,0	4,0	−1,0	−5,0	2,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−26,0	−25,0	−21,0	−16,0	−4,0	1,0	4,0	2,0	−4,0	−11,0	−16,0	−24,0	−26,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	49	36	47	41	53	65	81	89	90	84	73	55	763
Havi napsütéses órák száma	40	76	126	178	220	250	246	216	144	86	51	35	1668
Forrás: The Weather Network

Bergen éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,6	4,0	5,9	9,1	14,0	16,8	17,6	17,4	14,2	11,2	6,9	4,7	10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,4	−0,5	0,9	3,0	7,2	10,2	11,5	11,6	9,1	6,6	2,8	0,6	5,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	190	152	170	114	106	132	148	190	283	271	259	235	2250
Havi napsütéses órák száma	18	56	93	147	186	189	167	142	87	58	24	9	1176
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observator

Trondheim (átlagok: 1981-2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,2	1,8	4,2	8,8	13,7	16,3	19,0	18,0	14,6	8,9	4,7	2,1	9,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−3,7	−2,2	1,5	5,3	8,5	11,4	10,8	7,9	3,0	−0,5	−3,3	2,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	73	68	72	52	43	71	76	80	84	78	67	78	841
Forrás: eklima.met.no;[15] Meteo-climat[16]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Norway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.