Páprád

Páprád község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Páprád
Páprád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Vörös Kálmán János (független)[1]
Irányítószám	7838
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	136 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″45.8917, 18.01068
Páprád Pozíció Baranya vármegye térképén
Páprád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páprád témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Ormánság északi részén fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Bogádmindszent, kelet felől Hegyszentmárton, délkelet felől Kórós, dél felől Adorjás, Sámod és Baranyahídvég, délnyugat felől Vajszló, nyugat felől Besence, északnyugat felől pedig Gilvánfa.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Pécs és Vajszló irányából egyaránt az 5801-es úton.

Története

A falu nevét az oklevelek 1322-ben említették először Paprad alakban. A település a margitszigeti apácák sámodi uradalmához tartozott. 1322-ben Németi Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.

A török hódoltság alatt egyházi birtok volt, először a klarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Lőrincz Béláné (független)^[3]
• 1994–1998: Lőrincz Béláné (független)^[4]
• 1998–2002: Id. Lőrincz János (független)^[5]
• 2002–2006: Lőrincz János (független)^[6]
• 2006–2010: Id. Lőrincz János (független)^[7]
• 2010–2014: Id. Lőrincz János (független)^[8]
• 2014–2019: Kerékgyártó Péter (független)^[9]
• 2019–2024: Vörös Kálmán (független)^[10]
• 2024– : Vörös Kálmán János (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	158	153	147	149	150	160	136	136
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 5% ukránnak, 0,6% németnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 12,5% református, 4,4% ortodox, 2,5% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Református temploma - 1863-ban épült klasszicista stílusban.
• Tornácos parasztháza műemlék.