Pávafarkú salamonpecsét

A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj. Nevezik még pávafarkfűnek, illetve örvös salamonpecsétnek is.^[2]

Pávafarkú salamonpecsét
Pávafarkú salamonpecsét
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10  000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Spárgavirágúak (Asparagales) Család: Spárgafélék (Asparagaceae) Alcsalád: Medvefűformák (Nolinoideae) Nemzetség- csoport: Polygonatae Nemzetség: Salamonpecsét (Polygonatum) Faj: P. verticillatum
Tudományos név
Polygonatum verticillatum (L.) All.
Szinonimák
Szinonimák Campydorum verticillatum (L.) Salisb. Convallaria leptophylla D.Don Convallaria stellifolia Peterm. Convallaria verticillata L. Evallaria verticillata (L.) Neck. Polygonatum angustifolium Bubani Polygonatum erythrocarpum Hua Polygonatum jacquemontianum Kunth Polygonatum kansuense Maxim. ex Batalin Polygonatum leptophyllum (D.Don) Royle Polygonatum macrophyllum Sweet Polygonatum minutiflorum H.Lév. Polygonatum roseum Hook. Polygonatum verticillatum var. gracile Polygonatum verticillatum subsp. stellifolium Sigillum verticillatum (L.) Montandon Troxilanthes angustifolia Raf.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú médiaállományokat és Pávafarkú salamonpecsét témájú kategóriát.

Előfordulása

Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható.

Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra,^[3] Börzsöny.

Megjelenése

A pávafarkú salamonpecsét egy, általában 20–80 cm, de akár 1 méter magasra is megnövő, tarackosan terjedő évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj. Szára el nem ágazó, több élű. 4–7-esével örvösen álló, szálas-lándzsás levelei 6–12 cm hosszúak, 1–1,5 cm szélesek, alul az ereken aprón szőrösek. Jellegzetes elhelyezkedésük alapján nemzetségbeli rokonaitól könnyen megkülönböztethető a faj.

A levélhónaljból eredő rövid kocsányokon 1–3, 6–8 mm hosszú, 2–3 mm széles virág található. A csaknem teljes hosszukban csővé összenőtt fehér leplek zöldes csúcsúak.

Termése gömbös, 5–8 mm átmérőjű, vörös mérgező bogyó.

Hatóanyagai

Életmódja

Élőhelyét tekintve inkább mészkerülő; montán bükkösökben, szurdokerdőkben, sziklaerdőkben, többnyire 700 m tengerszint feletti magasság felett fordul elő.

Virágzási ideje május – június.